Rejtő Jenő 1940-ben keletkezett rekeszizom-tornáztató kisregényének színpadi változata egyedülálló romantikus krimi-vígjáték. A zenei betétek szellemes dalszövegeit a József Attila-díjas költő, Varró Dániel vetette papírra. A darabra jellemző mozgalmas káosz szövevényes szálai az egzotikus Grand Hotelben bontakoznak ki.
Halasi Dániel - rendező
Mátravölgyi Ákos kollégámmal és.., aki a díszletet tervezte, meg a jelmezeket, illetve Hojsza Henriettával, aki pedig a koreográfiában, de mondhatnám úgy is, hogy szinte rendezőtársam, közösen meg tudtuk álmodni ezt a számunkra izgalmas, füstös, szürreális világot, ami egy kicsit képregényszerű, és ez talán az eredeti műhöz számunkra közelálló, és ezt nagyon jól festik alá azok a zenék, amelyeket Darvas Benedek szerzett.
A regényhez képest sokkal hangsúlyosabb a romantikus szál a színpadon. A bubópestis rémképe miatt vesztegzár alá került Grand Hotel őrült, szürreális bolondozás színhelye lesz, ahol olyan karakterek rekednek a luxuskaranténban, mint a megvilágosodást kereső spiritiszta teozófus, akinek korábban különleges zafír óvta lelkét a földi bujaságtól; a régi szerelmi csalódástól szenvedő, kiérdemesült primadonna; a szélhámos pap, vagy a Nagy-Bakonyi Boglárka által megformált naiva és bűnsegéd, Léni Jörins.
Nagy-Bakonyi Boglárka - színésznő
A történetnek az egyik fő szála az övé - az egyik a sok közül, az egyik szerelmi szál. Egy nagyon izgalmas kis karakter, egy ilyen minden lében kanál. Talán kicsit oktondi lány ez a Léni, de azért nagyon sokat segít a történetben, hogy minden szépen a helyére kerüljön.
A gyilkosságot, a nyomozást, a kesze-kusza szerelmi szálakat, a banánoxid titkos receptjét és a szállóvendégek mámoros tébolyát a mindig visszatérő zenés-táncos jelenetek rendezik harmóniába.
Halasi Dániel - rendező
Egészen kivételes a társulat zenei adottsága, úgyhogy ebben semmiféle félelmem nem volt, és ez be is igazolódott, hogy gyönyörűen szól, és Falusi Anikó, aki zenei vezetőként kézben tartotta ezt a dolgot, meg is dolgoztatta a színészeket, hogy ez jól szóljon.
A színmű tetőpontján természetesen minden csalárdság kiderül, és a kleptomániás nyomozó felfedi a vesztegzár valódi okát. Csak a banánoxid titkos képletét nem leli senki sem.
Én Léni Jörinst játszom. Ő a szövegkönyv szerint egy bűnsegéd és naiva. Egy nagyon izgalmas kis karakter, egy ilyen minden lében kanál. Talán kicsit oktondi lány ez a Léni, de azért nagyon sokat segít a történetben, hogy minden szépen a helyére kerüljön.
A szövegkönyv, hát nem is teljesen, de nagyrészt félreteszi a regényt, tehát gyakorlatilag a helyszín, meg tényleg, az alapfelvetés maradt meg, de a darab az egy teljesen új történet.
Nagyon rövid idő alatt kell tereket váltani, és hát, ilyenkor általában a legalkalmasabb a zene és a forgószínpad. Ez mindkettő fellelhető lesz az előadásban egy-egy átállásnál, úgyhogy igen, tehát, hogy a, tehát a zenével lehet ezeket itt jól megvariálni, hogy gyorsan lehessen változni, és egyik jelenetről a másikra lépni.
Izgalmas revü koreográfiák.
Halasi Dániel
A Nemzeti Színház-as verzióban, amiben az itt egyébként Nagy Cili szerepet játszott akkor, amikor még ott volt társulati tag, akkor én ott voltam stúdiós, és onnan indult igazából a pályám, és akkor egyébként, mint a mostani diákstúdiósok, azokat a szerepeket játszottam, mint most ők. Úgyhogy igen, volt, van már egy előtanulmányom erről a történetről.
Ami nem annyira a regényt követi, az az a fajta szerelmi szál, ami - túl ezen a vesztegzáron és ezen a nyomozáson kívül - még beszűrődik ebbe a történetbe, az sokkal inkább az adaptáció szüleménye, és az erőteljesen jelen van a darabban és a mi koncepciónkban is.
Az volt igazából az erőteljes gondolatunk, hogy egy ilyen helyzetben, amikor azt gondoljuk, hogy az utolsó napjainkat éljük, akkor a szerelem az mégis egy ilyen domináns érzelem tud lenni.
Egészen kivételes a társulat zenei adottsága, úgyhogy ebben semmiféle félelmem nem volt, és ez be is igazolódott, hogy gyönyörűen szól, és Falusi Anikó, aki zenei vezetőként kézben tartotta ezt a dolgot, meg is dolgoztatta a színészeket, hogy ez jól szóljon.
