Hírek

Vas Megyei Levéltári Nap

2017. május 18., 16:34

Evangélikus iskolákról, katolikus-protestáns együttélésről, kőszegi templomok vissza- és elfoglalásáról esett szó az idei Vas Megyei Levéltári Napon. Az 1984-ben útjára indított rendezvénysorozat idei konferenciáját Reformáció Vas vármegyében a 17-20. században címmel rendezték meg.

Vas Megyei Levéltári Nap

A reformáció 500. évfordulója adta a témát az idei Vas Megyei Levéltári napnak. A konferencia hátterét a Magyar Nemzeti Levéltárnak a Reformáció jubileumára készített anyagaiból összeállított kiállítása adta. Míg az előadók a Vas Megyei Levéltár kutatóiból, az anyagok a levéltár forrásaiból kerültek ki.

Melega Miklós - igazgató, Vas Megyei Levéltár
"Alapvetően a célkitűzéseinknek megfelelően a levéltári anyag feltárása a cél, és az, hogy olyan új anyagokat vegyünk elő, olyan új kutatási eredményeket tárjunk a hallgatóság elé, amelyek eddig még nem voltak ismertek."

A konferenciának - a hagyományokhoz híven - elsődleges célja a levéltárban őrzött dokumentumok, és azok üzeneteinek megismertetése volt.

Ö. Kovács József - megyei főigazgató helyettes, Magyar Nemzeti Levéltár
"Valamilyen értelemben a levéltárak a lokális, regionális, vagy adott esetben a megyei identitásoknak vagy azonosságtudatoknak az őrzői. Természetesen ezek a dokumentumok csak akkor szólalnak meg, ha megfelelő módon kérdezzük ezeket."

A reformáció evangélikus és a református irányzatának Vas megyei vonatkozásait idézték fel az előadók, emellett szó esett a protestantizmus más irányzatairól is.

Feiszt György - történész, levéltáros
"Balogh Gyulával a Vármegye főlevéltárnokának az élettörténetével foglalkoztam. Mindig furcsa volt számomra, hogy a vallása unitárius. Az unitárius vallás itt a Nyugat-Dunántúlon abszolút szórványnak számít, és utánajártam ennek a dolognak, hogy hogy lett ő unitárius, holott az első házasságát még római katolikusként kötötte."

A kutatók megidézték a reformáció Vas megyei nagy egyéniségeit is.

Tilcsik György - levéltáros
"Az én előadásom hőse egy felsőlövői evangélikus lelkész, akit Wimmer Ágostonnak hívnak, aki egyébként 1791-ben Bécsben született, bármilyen hihetetlen és 1818 és 1848 között két év megszakítással Felsőlövőn teljesített lelkészi szolgálatot és rendkívül sokmindent tett a település érdekében."

A konferencia résztvevői megismerhették azt az oktatócsomagot, mely megpróbálja a fiatalabb generációhoz is közelebb hozni a levéltári kutatást.