Beszélő konyhai mérleg és lázmérő, óriásgombos asztali telefon és színfelismerő készülék - vak emberek mindennapjait segítő, speciális eszközökkel lehetett ismerkedni ennél az asztalnál. A diákok leírhatták a nevüket Braille-írógéppel.
"E betű, az az 1-es és az 5-ös. Azaz."
A kereskedelmi iskola diákjai látogattak el délelőtt az érzékenyítő, szemléletformáló programra: kipróbálhatták például, hogyan kell fehér bottal és vakvezető kutyával közlekedni. Bősze György, a szervező egyesület elnöke és Potter, a labrador a sportház aulájában vezette végig a bekötött szemű fiatalokat. Dominiknak egészen új élmény volt ez a rendhagyó séta.
Goldmann Dominik - 9. osztályos tanuló, VMSZC Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum
"Hasznos, szerintem segít abban, hogy átérezzük a vak emberek életét, meg kicsit bele tudjunk tekinteni, hogy élhet egy vak."
"Te, Dani mit veszel ki? Hát ez sok minden lehet. Uborka."
Ezúttal is berendezték a sötétszobát, ahol kiderült, mennyire nehezek a mindennapi tevékenységek, ha semmit sem látunk. Csak a tapintás segít, így kell iskolatáskát bepakolni, megteríteni, aprópénzeket felismerni és zoknit párosítani.
"Igen, ez egy pár. Az anyagának a minőségéből. Igen, az anyaga, meg a mintája is úgy van. Ez jó volt."
A szemléletformáló programot már 9. alkalommal szervezi meg az egyesület, melynek ez az egyik fő tevékenysége. Ezúttal nem ők mennek az iskolákba, hanem az iskolások jönnek hozzájuk. Öt napon át minden egyes órában csoportokat fogadnak. Az a cél, hogy a fiatalok betekinthessenek a látássérültek mindennapjaiba, és megtanuljanak jól segíteni.
Bősze György - elnök, Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete
"Bízunk benne, hogy felnő egy generáció, aminek már természetesek lesznek a sérült emberek maguk körül, és tudni fogják, hogyan segítsenek nekik. Tehát nem megbámulják, nem sajnálják, hanem tudják, hogyan segítsenek nekik, és egy elfogadó társadalomnak lesznek talán a részei."
Fel lehetett próbálni különböző látásproblémákat szimuláló szemüvegeket, és az is kiderült, hogy a vakok egy applikáció segítségével használnak okostelefont, ami mindent elmond nekik szóban. A tapasztalat az, hogy a gyerekek megjegyzik, amit láttak, kipróbáltak, és valóban empatikusabbá válnak a sérült emberekkel szemben.
