Atm. 1.20 Megpróbálkozunk a hajnali cserkeléssel. A kukorica-, szójavetésben próbálunk elejteni. Jó? 1.32
Hajnalban indulnak a vadkárelhárító vadászatra a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai. Ezen a Rába-parti területen általában villanypásztorral védik a gazdák ültetvényeiket a vadaktól, ahol viszont nincs kerítés (7.12) jól látszik, mennyire szeretik például a napraforgó hajtásait az állatok. Az éjszakai hatalmas eső után csak lábnyomokat láttak a vadászok, búvóhelyükről még enni sem jöttek ki ezúttal a vadak, és ez a vaddisznó csapda is üres. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a megyében 6 vadászterületen gazdálkodik. A vadkárok csökkentése érdekében 4 helyszínen élvefogó vaddisznó csapdákat is felállítottak.
Járfás Sándor – kerületvezető vadász, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Ezt a csapdát kb. 2 hónapja állítottuk fel, bizonyos időközönként etetem, és figyelem, hogy mi van bent. A nyomok alapján próbálom eldönteni, hogy koca, malacok, süldő. A célunk az lenne, hogy süldőket, illetve már nem szopós, életerős malacokat fogjunk be.
A befogott állatokat a bekerített rátóti, több mint 500 hektáros vadaskertben helyezik el.
2.50-2.55 Van itt 200 méterre egy repcetábla, mellette egy napraforgó, és ezen keresztül járnak a szarvasok, azt kellene valahogy megvédenünk.
Kora reggel és napnyugtakor is végeznek vadkárelhárító vadászatot. Ezt, az erdő melletti repcetáblát is rendszeresen megdézsmálják a vadak, de csak az lőhető, amit a törvény megenged.
Pukánszki Zoltán – vadgazdálkodási csoportvezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A vaddisznó bármelyik ivar, és korosztályban elejthető, illetve a szarvasok közül a tavalyi nőivarú szaporulat, a tavalyi ünő, vagy borjú, most ünőnek nevezzük őket - ejthetőek el, tehát a teheneket, a bikákat kímélni kell.
(29.36-29.49) Ez a vaddisznó és két süldője már távozik a repcéből. A fiatal szarvas viszont épp oda indult volna táplálkozni, amit most megakadályozott a vadász. A hatóság éves tervben határozza meg a vadgazdálkodók számára, hogy melyik vadfajból mennyit kell minimálisan elejteniük.
