Rekkenő a hőség az erdőszéli vadföldön, közel 40 fokos a hőmérséklet. A vadak ilyenkor az erdő mélyébe húzódnak, de nekik is inniuk kell, mégpedig sokkal többet, mint egyébként.
Ha süt a nap, akkor folyik a víz. Egy hosszú nyári napon akár másfél köbméter víz is a felszínre tör a napelemes szivattyúnak köszönhetően a 70-80 méteres mélységből.
Pukánszki Zoltán vadgazdálkodási csoportvezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Nem csak az ivóvíz kielégítését szolgálja a vadnak ez a víz, hanem a vadnak van komfort érzete is, bele is fekszik az élősködők ellen, vagy egyszerűen csak a saját testhőmérsékletének a regulációja érdekében szükséges számára. Főleg a vaddisznók, akik ezt előszeretettel használják a melegben, de a szarvas is.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. ezt a víznyerő helyet 2010-ben hozta létre. A nyomokból jól látszik, rendszeresen használják az állatok a hatalmas tölgyfa rönkből kivájt medencét és a hozzá tartozó, árokból kiszélesített dagonyát. Itt, a Farkaserdő legmélyebben fekvő részén is napelemes szivattyú táplálja a kis tavat, amely enélkül már kiszáradt volna. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. hét ilyen mesterséges víznyerőt épített ki. Az Őrségben pedig kis víztározókat hoztak létre az élőhelyek védelme érdekében. A vadak a nagy melegben vagy szárazságban oda húzódnak, ahol víz van. A Rába mellett is több a szarvas a kánikulában.
Pukánszki ismét
Nagyon is jellemző. Ugye a Rába az egyik olyan folyónk Magyarországon, ami még nincsen szabályozva, és a kanyargós medrében folyik, ennek okán olyan apró holtágak vannak benne, ami teljes mértékben alkalmas a vad effajta igényének a kielégítésére.
Egy nagy testű állat hőségben akár 7 litert is iszik. De fokozott a folyadék és élelem igény a tavaszi agancsépítés, vagy a vemhesség idején és a szeptemberi szarvasbőgéskor egyaránt.
