Volt egyszer egy király Nekeresd országba. Nekeresdnek mondom, mert már nincs hol keresd.
Nagy bánata van Nevenincs királynak: fázik, egyre csak didereg. Kivágják és eltüzelik a birodalom szinte összes fáját a kandallóban, de ez sem segít rajta.
Hideg lelte rázta, fázott keze-lába, sűrű könnye pergett fehér szakállára.
Egy kislány panaszkodni megy a királyhoz, hogy már a tetőt is lebontották a fejük fölül, mert kellett tüzelőnek. Erre meglágyul a király szíve. Nem didereg többé, birodalma pedig Meseországgá válik. Móra Ferenc verses meséje 1911-ben jelent meg. Azóta klasszikussá nemesedett, mondanivalója örökérvényű.
Csató Kata - igazgató, Mesebolt Bábszínház
Nagyon sokat kellene beszélnünk erről, pláne gyerekeknek, mennyire fontos a szeretet, az elfogadás, a nyitottság és mindazok az emberi értékek, amelyek nem csak Móra korában, hanem azóta is örök értéket képviselnek.
A didergő király - bár van szerzője - számos népmesei elemet felvonultat. Alapmű, a kollektív tudatunk része. A fiatal rendező, Varsányi Péter először dolgozik a szombathelyi társulattal. Gyerekkorában meghatározó élmény volt számára ez a történet, és szeretné, ha az újabb generációkhoz is eljutna az üzenete. Móra gondolatiságát megőrizve alakította át a mesét.
Varsányi Péter - rendező
Bővíteni kellett ezt az univerzumot. A történet is - azt mondanám, hogy - a didergő király univerzumában játszódik, de nem csak Móra által írt története követi. Móránál a didergő király a címszereplő, aki viszont statikus figura. Azonosulási pontot a gyermek nézőknek a kislány tud adni, aki a mese tetőpontján betoppan a királyhoz. Az ő udvari bolonddal való közös utazását írtuk meg.
A színpadon nemcsak a király didereg, hanem a birodalom minden lakója, az erdők, a folyók, az állatok. A kislány, Rizskása előbb elmenekül, majd mégis úgy dönt, hogy szembeszáll az uralkodóval.
Varga Bori - bábszínész
Tulajdonképpen Móra verses meséjében nem sok minden derül ki a kislányról, aki ugye előidézi, hogy a királynak megmelegszik a szíve. Annyit tudunk, hogy egy kislány, akinek van egy babája, bábuja. A mi történetünkben sokkal jobban kibontakozik, mi a kötődése ehhez a bábuhoz, mit gondol a világról, hogyan áll az egész történethez hozzá. Jobban belelátunk az útjába, hogyan jut el odáig, hogy elmegy a királyhoz.
A darabhoz Tarr Bernadett teremtett izgalmas zenei világot, dramaturgja Veres András, tervezője Lázár Helga. A premier vasárnap 10 órakor kezdődik a bábszínház Gazdag Erzsi-termében.
