Lehangoló látványt nyújt a Károly Róbert utcai Perint-szakasz: szinte az összes fát megrágták és vízbe döntötték a hódok, alig találni ép törzset. Gátat is építettek, a visszaduzzasztott víz pedig kimosta a partfalat. A károkat a vízügyi igazgatóság hárítja majd el.
Hercsel Róbert - szakaszmérnök, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Kézi erővel végezzük majd a fák összedarabolását, és vállalkozót kell felkeresnünk, hogy felszedje a hódgátakat, valamint itt egy partelmosódás is kialakult, ezt be kell védenünk majd."
Nem ez az egyetlen helyszín, ahol a hód jelen van - a város összes vízfolyására és a Csónakázótóra is beköltözött már. A mederőrök jelentik, ha hódgátat vagy megrágott fákat találnak, de lakossági bejelentések nyomán is vizsgálódnak. Panasz pedig van bőven, mert a visszaduzzasztott víz sok helyen elöntéseket okoz, sőt, már szennyvíztisztítók működését is zavarják a hódok. Az igazgatóság akkor avatkozik be, ha az árvízvédelmi szempontból indokolt. A hódgátak elbontása több százezer forintba kerül, amire nem kapnak központi forrást, így más feladatoktól kell elvonni a pénzt. Ráadásul a munka sokszor értelmetlen, hiszen az állat napokon belül visszaépíti a torlaszt.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"A mi feladatunk csak az, ami közérdek mértékét éri el. Ha olyan árvízi veszélyeztetés van, akkor érezzük azt, hogy ez a mi feladatunk, és akkor beavatkozunk, ellenkező esetben azt tanácsoljuk a kárt szenvedő magánembereknek és önkormányzatoknak, hogy ők járjanak el saját hatáskörben, amihez mi természetesen mint a vízfolyás kezelői hozzá fogunk járulni."
A hód saját igényei szerint változtatja a víz szintjét, hogy a várát megvédje. A zoológus azt mondja, ez a vízvisszatartás a természetben változatos élőhelyeket hoz létre, és a láprétek vízellátásáról is gondoskodik. Élőhelye egyre zsugorodik, így a hód a városokba is beköltözik, ami remek alkalmazkodóképességét bizonyítja. Ez a megtermett rágcsáló egykor az intenzív vadászat miatt tűnt el, majd a 2000-es évek környékén visszatelepítési program indult, ami túl jól sikerült.
Szinetár Csaba - főiskolai tanár, zoológus, ELTE-SEK
"Az állomány túlszaporodott, és amennyiben megfelelő jogszabály születik, evidens, hogy szükséges, és talán kicsit már megkésett is ez az intézkedés, ami a hazai hódállomány szabályozása szempontjából úgy gondolom elvárható. Épp azért, nehogy közellenséggé váljon egy olyan faj, aminek a korábban említett pozitív okok miatt inkább örülnünk kéne."
Mivel már nincs szükség a hódállomány védelmére, a vízügyi ágazat jogszabályváltoztatást kezdeményezett, hogy kordában lehessen tartani az egyedszámot. Hódok okozta károk esetén jelenleg az érintett ingatlan tulajdonosa kérheti a gát elbontását, az állat gyérítését, vagy befogását.
