Tolnay Sándor halálának kétszázadik és születésének 270. évfordulójára emlékeztek a tudós szülőfalujában. Ő volt az állatorvos képzés elindítója Magyarországon. Az állatorvosi szakma jeles képviselői 1992 óta találkoznak Lukácsházán.
Virág János - polgármester
“A település úgy őrzi az ő emlékét, hogy egyrészt van a közösségi ház udvarán egy szobor elhelyezve, illetve a szobor mögött lévő utcát Dr. Tolnay Sándor utcának hívják, és egy intézmény is viseli a nevét, a Gyöngyösfaluban lévő iskola, a Dr. Tolnay Sándor Iskola is az ő nevét vette fel 1988-ban, és minen évben itt, a konferencia keretében őrizzük az emlékét.”
Az állatorvosi szakma napjainkban egyre jobban átalakul - ezt mondta a megyei főállatorvos, aki Tolnay Sándor családfájáról és munkásságáról tartott előadást az emlékülésen.
Horváthné dr. Sélley Erzsébet - főosztályvezető, Vas Megyei Kormányhivatal
“Az állatorvoslás inkább egy nem éppen megbecsült foglalkozás volt annak idején, jelenleg az állatorvosok is abban a helyzetben vannak, hogy a haszonállatok létszámának óriási csökkenésével az efelé irányulás megfordult, és inkább ugye a kisállatokkal, a kedvtelésből tartott állatokkal foglalkoznak a kollégák, ezt mutatja, hogy az egyetemen most a hallagtók 80 százaléka hölgy.”
A változásokról, kibővült feladatkörről értekeztek ebben a szakemberek. Ma már nem csak az állatokhoz kell értenie az állatorvosnak, hanem az élemiszerlánc-biztonsági kérdésekhez, például a növénytermesztéshez, a takarmányozáshoz vagy akár a közétkeztetéshez is - hangzott el.
Oravecz Márton - elnök, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
“Törekszünk arra, hogy meg tudjunk újulni, kövessük a változásokat az agráriumban, és az élelmiszerlánc egész területét lefedi a hivatal tevékenysége, ebben az állatorvosi oktatás és az állatorvosi szakmában végzett kollégák széles tudása az, ami segít bennünket.”
Az elnök szerint napjainkban a jól képzett szakemberekre az egész országban szükség van - így az állatorvoslás egy jövőbe mutató képzés Magyarországon.
