Ez az utca Gencsapáti egyik legújabb lakóterülete. A falu központja felől a Gyöngyös, ellenkező irányból a Perint határolja a házakat. Az utolsó utcasor mögött néhány méternyire töltés húzódik. Ezt a település az utolsó nagy árvíz után, 1967-ben építtette. Ha a töltés nem lenne, a Perint árvízkor komolyan veszélyeztetné a falut. A polgármester azt mondja, az emberek most már bátrabbak, sokan az ártéri erdő helyére építkeztek volna.
A településen felkészültek egy esetleges árvízre. A két folyóvízen zsiliprendszer épült, ami a vizet lakott területen kívülre vezeti. A Perintben most alig van víz, egy nagyobb esőzés azonban már veszélyeztetné a falu szélén található mezőgazdasági vállalkozás telephelyét. Bodorkós Ferenc szerint a falu rendezési terve tiltja az ártéri építkezést.
Bodorkós Ferenc - polgármester, Gencsapáti
"Egyértelműen leírták, hova lehet és tilos építkezni. Ez a terület, ahol állunk, erre építkezni nem lehet. Engedélyt a hatóság nem adhat ki és nem is ad."
A jelenlegi szabályok szerint, ha valaki a hivatalosan nagyvízi medernek hívott árterületen építkezik, be kell szereznie a különböző hatóságoktól az építési engedélyeket. Így, ha ezek megvannak, az önkormányzat kénytelen kiadni az építési engedélyt. Vas megyében nagyon kevés az ártéri ingatlan, az ott épült házak már évtizedekkel ezelőtt épültek.
Nádor István, igazgató - Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
"Felelőtlenség olyan helyekre építési engedélyt kiadni, ahol aztán utána kár keletkezik. Joggal mondja az állampolgár, hogy igaz hogy most én kérek építési engedélyt, de miért adtak, ha tudták, hogy ez árvízi terület."
A felső-tiszai árvizek kapcsán került szóba, hogy az árterületeken felhúzott épületeket el kellene bontani. Ez azonban a szakemberek szerint lehetetlen, hiszen az ország területének harmada hivatalosan árterület.
