A hagyomány szerint a mai Kálvária templom alatti területen állhatott egykor a római kori Savaria színháza. Erre utal a félkör formájúra alakított domboldal, és több tárgyi lelet is - például a Nemesis-oltár, amelynél a gladiátorok imádkoztak, mielőtt a küzdőtérre léptek. A szakirodalomban vita van arról, hogy színháza vagy amfiteátruma volt-e a városnak.
Csapláros Andrea - igazgató, Savaria Múzeum
"Valószínű, hogy egy Savaria méretű civil városban egy ún. teátrum-amfiteátrum volt. A teátrum ugye a színházi előadásokat jelezte, az amfiteátrum a gladiátor- és állatviadalokat jelezte. Tudjuk Quirinus halálraítélésének leírásából, hogy itt nagy gyűléseket is rendeztek."
A területen 1955-ben már végeztek kutatásokat, de nem sikerült egyértelműen bizonyítani az amfiteátrum meglétét. A mostani ásatást a Szent Márton-emlékév alkalmából hárommillió forinttal támogatja az önkormányzat. Az a cél, hogy bizonyítást nyerjen: valóban itt állt a római színház. Mély kutatóárkot húztak a domboldalba, amelyből egy kváderfal helye és kváderkövek kerültek elő.
Anderkó Krisztián - ásatásvezető régész
"Valamiféle támfalról lehet szó, aminek az érdekessége, hogy a park felől eső részét mészkőblokkokkal burkolták. Ez utalhat arra, hogy ez a fal esetleg elválaszthatott egy nézőteret egy színpadtól."
Hasonlóan erős falakat tártak fel egykor az Iseumban és a helytartói palotánál is, tehát itt is egy masszív épület állhatott. Tárgyi leletek is felszínre kerültek, köztük több 2-3. századi pénzérme.
"Ez egy korábbi darab, még restaurálás előtt, egy sestertius, ez volt a legnagyobb címletű bronzpénz. Egyel kisebb egy Marcus Aurelius bronzpénze."
A kutatást nehezíti, hogy a domboldal erősen bolygatott. A területet a római kort követő időszakban szinte bányaként használták: a színház köveit széthordták, és más építkezéseken újra felhasználták. A régészek szerint több ásatásra lesz még szükség ahhoz, hogy rájöjjenek, mi is állt pontosan ezen a területen.
