“Indul a visszaszámlálás!”
Az első magyar rockoperát, a Sztárcsinálókat állította színpadra a Weöres Sándor Színház. A római kori császárváltó történet örökérvényű kérdéseit a romlott 20. század dalversenyeinek világába helyezi a rendező.
Nagy Cili - rendező
“Abban gondolkoztam, hogy mi az a korszak még, ami nekünk már történelem, de azért még közel van. Tehát azért gondoltam ezt az 50-es, 60-as évek kicsit Amerikára hajazó világot. Kicsit hollywoodi ez a tévéstúdió: amikor így először jön be a tévéadás.”
A színműben a hatalmon lévő, de alkalmatlan Claudius császárt felesége, Agrippina és Seneca elteszi az útból, hogy a könnyen irányítható elsőszülött fiút, Nérót tegye a helyére. Aki a darabban ígéretes uralkodóból tébolyult bosszúállóvá válik.
Jámbor Nándor - színművész
“Ez a Róma égése című szám, ahol már tényleg az őrület olyan mélységeibe kell eljutni, és közben pontosan közölni gondolatilag, énekelni, ez egy elég komplex odafigyelést igényel. Talán ez a csúcspontja az egésznek.”
A prózai színészek nemcsak a történetmesélést, hanem a párbeszédeket is pusztán énekhangjukkal oldják meg.
Van, akinek ez kifejezetten testhez álló.
Németh Judit - színművész
“Színészként, nem elsősorban énekesként nyilván arra törekszem, hogy hogy lehet ezeket az énekbeszédeket, énekben elbeszélt gondolatokat a leginkább megvalósítani.”
A legendás rockoperát színpadi élőzenével és látványos bűvésztrükkökkel fűszerezve tűzte műsorra a szombathelyi társulat.
