Az európai városatlaszok készítése a 70-es években indult, a projektbe a 2000-es évek elején kapcsolódott be Magyarország. Azóta 7 magyar város atlasza készült el.
Tringli István - sorozatszerkesztő, tudományos főmunkatárs, Bölcsészettudományi Kutatóintézet
A cél az volt, hogy az európai városoknak legyen egységes atlaszuk, és ne csak atlaszuk legyen, hanem legyen mindegyik városról, legalábbis a fontosabb történelmi városokról legyen egy egységes feldolgozás a terekről. Nem egyszerűen a város társadalmáról, igazgatásáról, hanem a városi térhasználatról. 00:46
Egy-egy kiadvány történeti és szerkesztett térképeket, tanulmányokat és egy adattárat tartalmaz, amelyek segítségével nyomon követhető a települések térszerkezete, utcahálózata, középületeinek és közterületeinek elhelyezkedése, és ezek időbeli változása. A szombathelyi kiadvány előkészítése is elkezdődött. A kutatóknak szerencsére van mihez nyúlniuk: több korábbi városmonográfia segíti a topográfiai feldolgozást. Ennek alapjául az az 1857-es kataszteri térkép szolgál, amit akkor a Monarchia egész területére elkészítettek.
Mayer László - főszerkesztő, Vasi Szemle
Itt is annyiban előnyben van Szombathely, hogy ez a térkép az Arcanum kiadásában megjelent, sőt, Szombathely volt mondhatni a kísérleti nyúl, amikor ennek a nagyméretű kataszteri tréképnek, a belterületnek és a külterületnek a feldolgozása megtörtént 02:50 georeferálása, szinkronizálása. 02:54
A készülő kiadványban egyebek mellett nyomon követhető, hol voltak egyes intézmények a különböző korszakokban, vagy bárki megnézheti a saját utcáját akár évszázadokra visszamenően. De látszik majd az egyes felekezetek vagy az adózók megoszlása is a városon belül. Az egységes szempontú feldolgozás és az azonos léptékű térképek révén az európai városok fejlődése összehasonlíthatóvá válik. A szombathelyi történészek, levéltárosok és muzeológusok munkája várhatóan 4 év múlva készül el.
