Aszályos volt a tavaly nyár, kevés volt a virágpor és a méhek immunrendszere legyengült. Sok méhcsalád elpusztult. Meleg telet tudhatunk magunk mögött, a mogyoró emiatt például hamar virágzott, az anyák is előbb petéztek.
Pesti Balázs - méhész
“Az idei szezon az eléggé szeszélyes volt, mondhatni, hogy a repce az a legelső nagy méhlegelő, amiből a méhészek tudnak pörgetni, azt egy közepes és kicsit gyengébbnek lehet tudni a tavaszi szeszélyes időjárás miatt a méhek nem tudtak úgy felfejlődni, és nem tudták behozni azt a lemaradást amit a természet napok alatt tud produkálni, az akácot pedig sajnos ami a méhészeknek a legnagyobb bevételforrása, az meg volt egy március 20-a körül és április 1-e körül egy erős fagy, ami az első virágzást elvitte.”
Bár kevés mézet tudtak pörgetni és az infláció is nagy volt, a termékek árát mégsem emelték a méhészek.
Bárdics János - vezető, Országos Magyar Méhészeti Egyesület Szombathelyi Szervezete
A tavaly tavaszi mézárakkal úgy vagyunk, hogy annak ellenére, hogy azóta nagyon nagy infláció volt, még a méhészek azzal is kiegyeznének, hogyha azok lennének, de szinte a felére zsugorodtak a fölvásárlási árak, ha egyáltalán van fölvásárlás, ugyanis a legtöbb fölvásárló szünetelteti a fölvásárlást, mert a mézünkre jelen pillanatban nincs túl nagy kereslet az Unión belül. Tulajdonképpen egy éves 25.000 tonnával lehet számolni az országos méztermelésben, ebből hát talán egy 10.000 elfogy belső fogyasztásban.
Annak a méznek, ami nem fogy el belső fogyasztásban, piacot kell találniuk az Európai Unióban a méhészeknek. Ez viszont a felvásárlás hiánya miatt sok méhésznél nem történt meg. Az orosz-ukrán háború miatt az Európai Unió eltörölte a védővámokat az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben. Sok méz jött be onnan, ráadásul ezek sokkal olcsóbbak, így a hazai méhészek nem emelhetnek az áraikon. Csak a fajtamézek drágábbak.
