„Nem értem miért aggódsz, hiszen én csak játszadozom, két férfit bolondítok egyszerre”
A szemrevaló, ám megözvegyült, így szűkös anyagi körülmények között élő báróné kénytelen kettős játékot űzni: egyaránt elfogadja a jóképű, ám nincstelen márki és a dúsgazdag, de zavaros hátterű üzletember, Trezor úr udvarlását. A szolga és a szolgálólány cselszövései egy ideig megmentik a lebukástól. Összeesküvés elméletek születnek, a szereplők egyik komikus helyzetből a másikba csöppennek. A próbák során ezzel és a sokszor nyelvtörő szöveggel is meg kellett birkózniuk a színészeknek.
Nagy Cili - színész
“A Valló Péter és a Duró Győző átdolgozták, összehúztak szerepeket, tisztáztak szálakat, de azokat a nyelvi leleményeket, minden olyasmit, amitől ilyen nagyon cirádás körmondatokban az ember mond egy gondolatot, azokat azért benne hagyták, egy kihívás volt mindezt megtanulni, meg egy levegőre elmondani, de ez tud szellemes lenni szerintem.
„A kéz, ami a tollat vezette, valóban nem az enyém, de a szöveg, amit a papírra vetett, az én művem, magam diktáltam neki legihletettebb pillanatomban.”
Nagy összegű csekkel, készpénzzel, drága ékszerekkel halmozza el a bárónét a címszereplő Trezor. Minden vagyonát oda adná az asszony kezéért. Érzelmei ugyan valósak, de minden más csak egy általa jól felépített rendszer része. Azt hiszi pénzzel mindent el lehet érni, de amilyen magasra küzdötte magát az évek során, olyan nagyot bukik egy pillanat alatt.
Bezerédi Zoltán - színész
„Az a fajta mai üzletember, akit látunk lépten-nyomon, csak ez egy múltszázadi változata írásilag, de ezekkel a jó művekkel az a helyzet, mintha ma történne.
Le Sage 1709-ben írt komédiája korának legkíméletlenebb társadalomkritikáját nyújtotta. A Valló Péter rendezte Szerelmi üzletek hasonlóan szórakoztató és szókimondó. Egy olyan világot mutat be, amelyben nincs igaz szerelem, barátság, hűség, együttérzés.
