Megszokássá vált a szombathelyiek számára, hogy kimennek a Szentivánéji Vigasságokra szórakozni, kikapcsolódni.
Horváth Ákos
"Minden évben kijövök, igazából érdekes, barátokkal, ismerősökkel vagyok, meg jó a hangulat."
Lacsics Zoltánné
“-Minden éven kijövünk, bennszülött, törzsgyökeres szombathelyiek vagyunk, és szeretjük az ilyen jellegű műsorokat, fesztiválokat, minden fesztiválon, minden műsoron kint vagyunk.
-A Szentivánéj miért különleges önöknek?
-Egyrészt a fiatalságunk is visszajön ezzel egy kicsikét, ugye mert valamikor még a tófürdő környékén szoktunk, tehát az ember visszaemlékszik anno mikor még a Cipő énekelt.”
A Szentivánéji Vigasságokat az 1960-as évek óta rendezik meg a városban, a nyári napfordulóhoz kapcsolódva, a karnevál után ez Szombathely második legnagyobb szabadtéri eseménye. A program nem csak az év leghosszabb napját ünnepli, de a nyarat is köszönti. A Csónakázó-tó és környéke ilyenkor igazi fesztiválhelyszínné válik. Koncertekkel, finom ételekkel, különleges italokkal és vidámparkkal várják az ide érkezőket. Idén kitelepült a rendőrség bűnmegelőzési szolgálata, prevenciós tanácsokkal látták el az érdeklődőket, valamint életkornak megfelelően keresztrejtvényeket lehetett kitölteni. A Fekete István Állatvédő Egyesület kiskutyákkal érkezett. Idén is ki lehetett próbálni extrém játékokat az élményparkban, és hagyományos vurstli várta a kicsiket-nagyokat. A koncertek még tovább színesítették a programot.
Novák Edina - kommunikációs igazgató, AGORA
“Igyekszünk olyan programokat szervezni - és ez történt idén is -, amely valóban széles közösséget szólít meg, de a Szentivánéji Vigasságok elsőszámú feladata, legalább is számunkra, az Agora szervezői számára az, hogy a nagy találkozásokat biztosítsuk. Ezen a két napon azok is haza jönnek távolról, akik esetleg máshol dolgoznak, tanulnak, itt a Bartók Béla körút teljes hosszában és az emlékműdomb alatt lehet találkozni régi barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal, iskolatársakkal, és tulajdonképpen a koncertek szinte csak egy indok arra, hogy kijöjjenek a szombathelyiek vagy a Szombathely környékén élők, és, hogy ezek a találkozások megtörténjenek.”
A Szent Iván-napi népszokások már a 16. században ismertek voltak Magyarországon. Az év legrövidebb éjszakájához fűződő hiedelmek és szokások a mai napig fennmaradtak, ezek elenvenednek meg a vigasságok alkalmával minden évben.
