"Ezek a relikviák magához Széchenyihez köthetők, és nagyon beszédesek. Akár szimbólumnak is tekinthetnénk őket."
A sétabot a haladás, a Biedermeier óra az idő minél hatékonyabb kihasználásának, megragadásának a jelképe lehet. Széchenyi István személyes tárgyaival ismerkedhettek a Zrínyi Ilona Általános Iskola hetedik osztályosai a keddi múzeumpedagógiai foglalkozáson. A Széchenyi igazsága című rendhagyó órán a "legnagyobb magyar" fiatalkora, katonaévei és a nevéhez fűződő vívmányok is szóba kerültek.
Vinczi Réka - múzeumpedagógus
"A tárgyakon keresztül a korra is kitekintést látunk, hiszen ezek enteriőrök, amik a múzeumban vannak, tehát szobabelsők, azt a hangulatot idézi fel. A viseleti kultúra is megjelenik."
A tárlatvezetést és beszélgetést követően a gyerekek feladatokat is kaptak: fel kellett kutatniuk a tárlókban a reformkorhoz köthető tárgyakat, puzzle-oztak, majd pedig Széchenyi illetve felesége, Crescence szerepében próbáltak levelet fogalmazni.
"Ez a Lánchíd cukormasszából készül, hogy tartós legyen."
Széchenyi egyik legnagyobb műve a Lánchíd, melynek építését ő kezdeményezte. Kilenc évig készült, 1849-ben avatták fel ünnepélyesen. Kicsinyített mását cukormázból formálta meg Czömpöly Eleonóra cukrászmester, a munkafolyamatot a múzeumlátogatók is figyelemmel követhették. Az út és a hídpillérek fotó alapján már korábban elkészültek.
Czömpöly Eleonóra - cukrászmester
"Itt a múzeum felkérésére befejezem, a láncot, a Duna, kavicsok, út, a járdák, az apróbb finom munkálatokat készítem."
Az apró részletek kidolgozásával és a festéssel együtt csaknem öt órába telt, míg elkészült a híd kicsinyített mása, amely a Smidt Múzeum egyik tárlójában kaphat helyet.
