Az elmúlt 20 évben közel ötvenszer változtatták meg a Munka Törvénykönyvét - szükség van egy új jogszabályra, ezt a szakszervezetek is elismerik. Azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy a tervezet az ő megkérdezésük nélkül készült el. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly decemberben ülésezett utoljára, azóta nincs érdemi háromoldalú konzultáció a munkavállalók, munkáltatók és a kormány között - mondta el a régióvezető.
Horváth Csaba - régióvezető, MSZOSZ
"Az OÉT megszűnésével az a problémánk, hogy kikerültek a legfontosabb elemek a társadalmi párbeszéd intézményéből, mint a bér, minimálbér, bérjavaslat a munkáltatók felé, és az egyéb foglalkoztatási szabályok és törvények is most már."
A tervezet szerint egyes munkahelyeken 44 órára nőne a heti munkaidő, megemelik a rendkívüli munkavégzés maximális időtartamát, a túlórát pihenőidővé lehetne alakítani és eltörölnék a műszakpótlékot.
"A munkavállalót - és ez nagyon szomorú - fizetés- és jövedelemcsökkenés fogja érni."
A szakszervezetek szerint az új törvény társadalmi feszültségekhez vezethet, kiszolgáltatottá teszi, és védelem nélkül hagyja a munkavállalókat.
"A szakszervezetek az utcáról bemehetnek, bárki tagja lehet, nem zavarja, de védelmet nem biztosít, munkaidő-kedvezményt nem
ad, magyarul leveszi a védelmet a munkavállalóról, akinek eddig fontos volt, hogy a szakszervezet képviselje őt."
Az érdekképviseletek egy petícióban párbeszédet ajánlottak a kormánynak. Ha nem jutnak dűlőre, szeptember 29-én nagyszabású, országos tiltakozó akciót szerveznek.
