A Kercaszomorra érkezőt ez a tábla fogadja a település határában. Arra utal, hogy a falu ma Szlovéniához tartozna, ha az itt élők 90 évvel ezelőtt belenyugodtak volna a trianoni döntésbe. A kercaiak és a szomoróciak azonban fegyvert fogtak, és 1920. augusztus 1-jén megtámadták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megszálló katonáit.
Pongrácz Antalné
"Azon a napon, amikor édesapám elhatározta, hogy Szomoróc községet visszaharcolja magyarnak, a magyar határőrséget kérte meg, hogy egy sortüzet adjanak le, hogy a szerb katonákat kiüldözhessék a faluból. Ez meg is történt. Elmenekültek éjjel a katonák, de reggel, hajnalban visszatértek, megerősítéssel."
A falubeliek küzdelme akkor nem járt sikerrel, két évvel később, 1922-ben azonban visszatérhettek az anyaországhoz.
A kis falu küzdelmére ökumenikus istentiszteleten emlékeztek, amelyen a köztársasági elnök, Schmitt Pál méltatta a 90 évvel ezelőtti helytállást, amellyel 2008-ban „A legbátrabb falu" címet is kiérdemelték.
Schmitt Pál - köztársasági elnök
"A lelki tulajdonságok egymást erősítik. Az Önök szülei, nagyszülei nagylelkű, bátor, hűséges és elsősorban hazaszerető emberek voltak."
A fegyveres ellenállás résztvevői közül többen börtönbe kerültek, másoknak menekülniük kellett. A trianoni döntéssel határszélivé vált település később a kitelepítések miatt szenvedett. 14 családból 36 embernek kellett elhagynia otthonát.
Kapornaky Sándor- polgármester, Kercaszomor
"Ez a „Tito, az imperializmus láncos kutyája" elnevezésű Rákosi-féle kampány volt, és akkor ugye a mai Szlovénia határán, akkor Jugoszlávia határán voltunk, és meg kellett félemlíteni az embereket, ebből adódtak a kitelepítések."
Kercaszomoron a kitelepítettekről is megemlékeztek, a 90 évvel ezelőtti fegyveres küzdelem emlékére pedig a Posta alkalmi levelezőlapot adott ki.
