Hírek

Római freskó az Isis-szentélyben

2017. február 23., 14:45

Egyedülálló, 1600 éves római freskót mutattak be a szombathelyi Isis-szentélyben. A keleti eredetű, római kori vallási emlékhely egykor beszakadt mennyezetéből már alig maradt valami - a restaurátorok 2007 óta dolgoztak, hogy a lehető legtöbb részletet megmentsék a freskóból.

Római freskó az Isis-szentélyben

Növények zöld levélkéi, piros virágai, és hangszerek is láthatóak ebben a geometrikus hálómintában. Az iseumi mennyezeti freskó a 4. században ment tönkre, akkor darabjaira hullott. Egy véletlenül előkerült törmelékhalomban vették észre a régészek, hogy a szentélyben ismét kincsre bukkantak.

Harsányi Eszter - restaurátor művész, Iseum Savariense
“A falfestmény-töredékek összerakosgatásában egy nagy fordulatot jelentett, amikor itt a mennyezet széle melletti zöld, illetve vörös medalionhoz tartozó töredékek már összeállított töredékeit sikerült egymáshoz illesztenünk, illetve a mennyezet széléhez, a vörös sávhoz illesztenüni.”

Így sikerült meghatározni a mennyezeten a különböző körök egymáshoz viszonyított rendszerét. Így alakult ki ez a szabályos, geometrikus díszítés.

Kurovszky Zsófia - restaurátor művész, Iseum Savariense
“Ez a leletanyag több mint száz ládányi, akarom mondani zöldséges rekesznyi leletanyag, amit mi megkaptunk a feltárás után, egy összedőlt helyiségnek az összekeveredett, kicsit elteregetett mennyezeti vakolatár tartalmazó ládákról van szó, ennek az anyagnak sz összeálltását végeztük, ez volt a legnehezebb feladat. Gyakorlatilag egy óriás puzzle-t raktunk ki.”

Amelyről nem tudták még azt sem, hogy mit ábrázol, sem pedig, hogy hány darabból áll. Leginkább a freskó hátoldalának lenyomata, az úgynevezett pallókon lévő habarcs mintája segített a restaurátoroknak az összeillesztésben. A mennyezet kilenc évig készült, és egy részét már tavaly, a Szent Márton-év keretében bemutatták az Iseumban.

Sosztarits Ottó - régész, Iseum Savariense
“Megszületett az a most már dupla akkora terjedelmű plafonrészlet, amely éppen azért unikális, mert tmplomokból, római szentélyekből származó freskórészletek nem túl gyakran maradnak meg Pannónia földjén.”

A legizgalmasabb része a mennyezeti freskónak ez a téglalap, (08:20 körül) amelyben egy arcot ábrázoltak: most csak az orrát sikerült összerakni, de a tervek szerint tovább folytatódnak az ezzel kapcsolatos régészeti feltárások. Hamarosan elkészülhet egy olyan festmény is, amely a freskót hajdani teljességében mutatja meg. A látogatók az eredeti részleteket mától már megtekinthetik a szombathelyi Iseumban.