Gergácz Róbert
„Most már kutyákat is vásároltam, hogy tudjam védeni a területemet. Pluszba a tavalyi évben elvitt 42 tyúkot kakast. 33 darab gyöngytyúkot. Előtte évben pulykáim voltak, azokat nem tudta elvinni csak eltörte a nyakát, aztán ültek az udvaron a pulykák. Aztán reggel 6-kor engedtem őket ki, fél 8-kor már mire kimentem, le volt rendezve az állományom.”
Táplánszentkereszten egyre több bejelentés érkezik az önkormányzathoz a rókák baromfiudvarokban végzett pusztításával kapcsolatban. A ravaszdiak behúzódása a lakott területekre az anyagi kár mellett közegészségügyi veszélyt is jelent.
Családi Anita – jegyző, Táplánszentkereszt
„Én azt tanácsolom mindenkinek, hogy a hulladékot megfelelően, zártan tárolja, hogy az ne vonzza oda a rágcsálókat, rókákat, meg hát a húsevő háziállataink elé kitett eleséget pedig próbáljuk úgy tárolni, hogy ne férjenek hozzá, ne legyen vonzó a rókák számára.”
A rókák természetes élettere csökken, a mezőgazdasági kultúrákban végzett rágcsálóirtások miatt pedig ott kevesebb élelemhez jutnak, ezért is húzódnak be a lakott területekre. Településen belül megoldás lehet a rókacsapda használata, kilövésükre ugyanis a közeli lakókörnyezet miatt nincs mód.
Kálmán György – hivatásos vadász, Sormás Völgye Vadásztársaság
„A vadásznak joga lakott területen belül fegyvert használni tilos. Lakott területen kívül 300 méter. Az mellett még el kell mondanom, hogy a vadász társaságok megtesznek mindent, mivel, hogy államilag kvóta van előírva. Én nekem a 8000 hektáros területre 90 darab róka elpusztítása.”
A vadásztársaságoknak a terület nagyságának függvényében évente meghatározott számú rókát kell kilőniük, melyet a levágott fülekkel igazolniuk is kell. Valószínűleg az is oka lehet, hogy az állatok elhagyják az erdőt, mert az egyre nagyobb számban megjelenő, sokszor hangoskodó, szemetelő kirándulók zavarják a természetes életterüket.
