Óriási érdeklődés kísérte az emlékelőadást, amit az Aktív Időskor programsorozat keretében szerveztek meg. A jelenlévők közül többen maguk is átélték a 60 évvel ezelőtti eseményeket.
Tretter Ildikó
A Hadnagy utcában keresztapáméknál voltunk, amikor valaki kiabált, hogy jön a víz, és szinte azonnal ott is volt. Onnan rohantunk haza, bent laktunk a kórházban, mentettük a kórházat, ott állt a műszaki gárda a Gyöngyös-parton, figyelvén, hogy mikor önt ki.
1965 áprilisában szokatlanul esős volt az időjárás, de a hóolvadás és a magas talajvízszint is hozzájárult a sosem látott árhullám kialakulásához.
Hollósiné Óvári Piroska - okl. építőmérnök, vízrendezési referens, NYUDUVIZIG
Több ciklon hozott csapadékot ebben az időszakban, öt nap alatt 100-130, néhol 140 mm hullott le. Ez az áprilisi átlag több mint kétszerese.
Egyszerre áradtak a környék vízfolyásai. Akkoriban alig voltak kiépített védtöltések, a nyílt ártereket akadálytalanul vette birtokba a víz, a meglévő gátak több helyen átszakadtak. Hatalmas károk keletkeztek Szombathelyen is. Az április 22-i tetőzéskor hidak dőltek össze a Perinten, a Haladás pálya környéke egyetlen víztükörré változott, a kórház alagsorában lévő Vérellátó Központot szennyes ár öntötte el, víz alá került Olad, Kámon, Herény és a belváros egy része.
Ezen a térképen még rajta van a kámoni vasútvonal, ez nagyrészt megfogta az áradást, de a Sugár útnál tovább jött az árvíz.
Homokzsákokból építettek ideiglenes védműveket, bevetették a katonaságot is, segített, aki csak tudott. A Rába-völgyében 68 település és 86 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, 1526 családot kellett kitelepíteni, közel száz híd és 1200 épület rongálódott meg. Az árvíz hat halálos áldozatot követelt, mindannyian a védekezésben részt vett férfiak voltak.
Április 23-án délelőtt már érezhető volt, hogy jelentős apadás kezdődött az elöntött területeken.
Az árhullám amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan - mindössze 28 óra alatt - le is vonult. Az időjárás azonban hónapokig szeszélyes maradt: augusztusig további nyolc áradás történt a Rábán és a kisebb vízfolyásokon, de egyik sem érte el az áprilisi rekordot. A védekezés és a helyreállítás költségei mai értéken nagyjából 12 milliárd forintra rúgtak. A biztosító nem fizetett a károsultaknak, állami segítséggel sikerült az újjáépítés. A kormányzat levonta a tanulságokat: tervek készültek, és ha lassan is, de elkezdődtek az árvízvédelmi beruházások a térségben.
Az előadást követően a jelenlévők kérdéseket tehettek fel és személyes élményeiket is elmesélték. Pénteken a Magyar Hidrológiai Társaság területi szervezete, az Észak- és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság emlékülést rendez az árvíz 60. évfordulója alkalmából Sárváron.
