Az északnyíl pedig fontos, mert minden jelenséget északi irányba tájolunk a könnyebb feldolgozás végett.
Hogyan, milyen eszközökkel dolgozik egy régész, milyen állomásai vannak a feltárásnak. Többek között ezt ismerhették meg a gyerekek a rendhagyó történelemórákon a Reményik-iskolában. A bemutató vetítettképes előadással kezdődött.
Ez valószínűleg a medencének az egyik része.
Ezután a gyerekek az az udvaron kézbe is vehették a régészeti eszközöket. Tehettek egy-két mozdulatot a kutatóárokban. Ebből megtudhatták, hogyan kerül napvilágra az értékes lelet: egy csontváz vagy néhány használati tárgy. A gyerek érdeklődéssel hallgatták a ismertetőket.
"Hogyan dolgoznak a régészek, és hogy hogy csinálják."
"Aprólékosan kell dolgoznia egy régésznek."
"Amikor megtalálták a kemencét, a római korból."
A szakemberek szerint fontos, hogy a kisdiákok időről időre közelebbről is megismerkedhessenek egy-egy szakterülettel.
Halász Ferenc, régésztechnikus
Ötödik osztályból van történelem. Sokkal könnyebben tanulható, hogyha behozzuk, kivisszük a gyerekek az adott esemény helyszínére vagy legyen az más kulturális esemény. Első-második osztályban is volt szerencsém itt már rendhagyó órán résztvenni, a lelkesedés, meg egy plusz motíváció a gyerekeknek , hogy láthatnak ilyet is.
A Reményik-iskolában évek óta bevett gyakorlat, hogy a tananyaghoz kapcsolódóan - alsóban magyarórán, felsőben történelemórán - régészeket, hagyományőrzőket hívnak.
Dalos Tibor, történelemtanár
A gyerekek számára sokkal érdekesebb a gyakorlatban megtapasztalni egy ilyen feltárást mintha csak szárazon, tankönyvben, elméleti síkon beszélgetve, képekkel megnézve, leletekről. Sokkal befogadóbb a gyerek, ha látja, azt a valódi leletet, és nemcsak fényképeket lát róla.
