„Itt egy több korszakot átívelő objektum-komplexum figyelhető meg, van egy árok, amelybe később a római kor végén, a népvándorláskorban egy kemencét építettek.”
Az őskortól a késő Árpád-korig megfigyelhetők a régmúlt emberének nyomai az Arany-patak melletti ásatáson. A területet a víz közelsége és a lankás dombvonulatok ideálissá tették a letelepedésre. A talaj ráadásul vasércben gazdag, amire ipari tevékenység is épült: a 13-14. századból származó leletek alapján egy kohótelep üzemelhetett itt.
Kiss Péter – régész, Savaria Múzeum
„Vannak ércpörkölő gödrök, amiben nagy hőfokon megpróbálták kinyerni a talajban lévő vasércet, ezek mellett valószínűsítünk még kohókat, ezeknek a nyomait még nem tudtuk rögzíteni, hiszen ezeket használat után szétverték, ezekre egy-egy égett folt, vagy a megmaradt érc-salak szolgáltatnak bizonyítékot.”
Csomagolásra várnak az előkerült leletek: kerámiatöredékek, állatcsontok, vaspenge és ökölnagyságú salakdarabok.
„Ezeket összegyűjtik, berakják a kohókba, aminek nincs elég érctartalma, kidobják, ezek maradnak meg számunkra.”
Az ipari létesítmények mellett kút, árokrendszerek és cölöpszerkezetes házak nyomai is előkerültek, sőt halászatra utaló leleteket, például hálónehezékeket is találtak. A feltárás első üteme augusztus végéig tart, jelenleg 5200 négyzetméteren dolgoznak a régészek, a munkagépek pedig ezzel párhuzamosan már a következő terület humuszolását végzik. A későbbiekben várhatóan felszínre kerül az ókori Savariát a rohonci hegyekből ellátó vízvezeték nyomvonala is.
Kiss Péter – régész, Savaria Múzeum
„Vízvezeték szempontjából azt sejtettük, hogy a patak jobb partján húzódik ennek a nyomvonala, azonban egy tavasszal itt zajlott próbakutatás azt valószínűsíti, hogy valamiért egy viadukton át átvitték a patak bal oldalára, majd Torony község területén ismét a jobb oldalon került elő a nyomvonal.”
A második ütemben további 22 ezer négyzetméteres területen folyik majd a kutatás.
