Ennek a földnek most nedves, nehezen járható talajnak kellene lennie, azonban látjuk, hogy csontszáraz. Előkészítették a Söpte határában lévő szántót az ültetésre, de ebbe nem érdemes gabonát vetni.
Pusztavámi Márton - megyei elnök - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
“Ez az a mélység, ahol még nedvességet találunk, odáig nem lehet levetni a magot, mert akkor nem kel ki. A magnak megvan az a távolsága, ami képes kijönni és a mi képes bokrosodni, és elágazni és termést hozni.”
A vetésmélység alapesetben 5-6 centi, a nedves rész azonban úgy húsz centiméter mélyen van, innen már nem tud kibújni a mag. Az őszi gabonáknál is gondot okoz a csapadékhiány, sárgul a levél. A fagy is kikezdte ezt a búzát, de a szárazság végképp veszélybe sodorta.
Pusztavámi Márton - megyei elnök - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
“A búza bojtos gyökérzetű növény, mint ahogy a többi gabonaféle is, ez azt jelenti, hogy maximum tíz centiméter mélységig hatolnak be a gyökerei a környezetébe. Ezek a talajok már tíz centimétert messze meghaladóan ki vannak száradva.”
Tavaly decemberben esett utoljára számottevő csapadék Vas megyében, ekkor is csak 14 mm hullott. Azóta csontszáraz a határ. Havonta 60-80 mm esőre lett volna szükség.
Pusztavámi Márton - megyei elnök - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
“Keresztülöntözésnek szokták nevezni, amikor ilyen száraz talajba is megtörténik a vetés, és utána egy úgynevezett keresztöntözéssel oldják meg azt, hogy a keléshez szükséges nedvességet megkapja a vetőmag, de mivel egyáltalán nem jellemző Magyarországra az öntözés, Vas megyére meg különösen kevésbé, illetve az Unió öntözésre vonatkozó támogatásai is rendkívül nehezen érkeznének, ezért ezzel a lehetőséggel sajnos nem tudunk számolni.”
Most vetnék a kukoricát és napraforgót, áprilisban a szóját - utóbbinak kellene a legtöbb víz a kikeléshez. Most a beígért csapadékban bíznak a gazdák, más megoldást egyelőre nem látnak. A hét második felére némi esőt jósolnak a meteorológusok.
