Magyarországon a 19. század első felében alakultak városszépítő egyesületek. 1820-ban Szombathelyen is létrejött a “Tsinosságra Ügyelő Bizottság”. 1949 után ezek a szervezetek kénytelenek voltak beszüntetni a működésüket. A mozgalom Ráday Mihály kezdeményezésére éledt újjá. A Város- és Faluvédők Szövetége jelenleg mintegy 250 tagegyesületet tömörít.
Ráday Mihály - elnök, Város- és Faluvédők Szövetsége
“1980 volt az az év, amikor először jöttek össze országos találkozóra azok a szervezetek, amelyek a városok szépítést, értékeik védelmét tűzték feladatul maguk elé. És különös, hogy ezt itt mesélem el, mert ennek a találkozónak a helyszíne 1980-ban Szombathely volt.”
A szövetség jövőre Szombathelyen rendezi meg az országos találkozóját. A vándorbotot a város alpolgármestere vette át az idei, gyöngyösi rendezvényen.
Koczka Tibor - alpolgármester
"Úgy gondolom, hogy akik akár az első találkozón részt vettek, vagy azóta jártak Szombathelyen, azt fogják tapasztalni, hogy ez a város rengeteget fejlődött."
A szervezet évről évre Podmaniczky-díjjal ismeri el azoknak a tevékenységét, akik sokat tettek az épített és természeti környezet, a kulturális örökség értékeinek megismertetése, védelme érdekében. Idén Rónai Károly építészmérnök, a Szombathelyi Szépítő Egyesület tagja is díjat vehetett át.
A Szombathelyi Televízió keddi Műhely című műsorában beszélt az egyesület szerteágazó tevékenységéről.
Rónai Károly - építészmérnök
“Kiterjed elsősorban a védelemre, ebbe beleértve az épített örökséget és a természetvédelmet is. Ennek a védelmén kívül a kutatásra, a fenntartás figyelemmel kísérésére.”
A város- és faluvédő egyesületek ifjúsági tagjai nemrég Szombathelyen táboroztak, a diákok ezalatt újracsiszolták és -festették az Aranyhíd-iskola kerítését.
