A Pinka tipikus hegyi vízfolyás, az osztrák-magyar határ mentén négy ponton lép be hazánk területére. (halas képek - projektek/Pecatúra/2020/
Korábban mindkét ország végzett beavatkozásokat a patakon, például hallépcsők épültek. A mostani program célja, hogy ne külön-külön, hanem közös elvek alapján kezeljék a Pinka vízkészletét. 12 felszíni vízrajzi állomás létesül radaros vízszintmérővel, tíz helyen jelölnek ki vízminőség-monitoring pontot, és 33 felszín alatti talajvízszint-mérőhely épül ki - ezek nagy része már megvalósult Vaskeresztesen, Pornóapátiban, Szentpéterfán és Horvátlövőn. Az adatok birtokában megfelelően szabályozhatják például a Pinka 7 vízerőművének működését és a vízkivételt.
"Ha valakik akár mezőgazdasági, akár egyéb célból a Pinka vízkészletét szeretnék hasznosítani, akkor meg tudjuk határozni, mi az a vízmennyiség, amit kisvizes időszakban is ki szabad venni a Pinkából, hogy ne használjuk túl a vízkészleteket, ne legyen ennek káros következménye."
A program révén biztosítani tudják, hogy mindig rendelkezésre álljon a megfelelő vízmennyiség például a hallépcsők működéséhez. A vízminőségi adatok pedig megmutatják, hol vannak beavatkozást igénylő eltérések.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Elkészül egy közös vízkészlet-gazdálkodási terv, ami meghatározza, hogy a Pinka vízkészletével egységesen a két ország területén azonos elvek alapján fogunk gazdálkodni, illetve elkészül egy hidrodinamikai és vízminőségi modell, ami valós időben megmutatja, hogy a Pinkán adott helyen, adott pillanatban milyen vízhozam és milyen vízminőségi állapot van."
Az Aqua Pinka programot a szombathelyi központtal működő Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és osztrák partnerei valósítják meg idén januártól 2022 szeptemberéig.
