Munkaszolgálat, hadifogság, kényszergyógykezelés, kitelepítés - a 20. századi diktatúrák túlélői közül sokan ezekkel a keserű emlékekkel voltak kénytelenek továbbélni. Az 1989 után indított kárpótlási eljárások során az állam tömegesen rendezte a totalitárius rendszerek áldozatainak nyugdíját, ezzel azonban akkor nem tudott mindenki élni. A Vas megyei túlélőknek a recski szövetség helyi szervezete segített az ügyintézésben.
Kövér István - elnök, Recski Szövetség Nyugat-dunántúli Szövetsége
“1990-től 94-ig háromezer-egyszázvalahány kérelmet segítettünk fölterjeszteni a Belügyminisztérium titkárságára, ahol aztán elbírálták, és megfelelő határozat alapján vagy adtak, vagy elutasították a kérelmet.”
A rendezés jó részE abban a négy évben le is zajlott. Egy új kormányrendelet ez év augusztus 19-ével - hat hónapra visszamenőleg - ismét lehetőséget biztosít a nyugdíjkiegészítés igénylésére mindazoknak, illetve azon személyek házastársának, akiket 1939 után valamely diktatúrában elhurcoltak, fogságban tartottak. A sérelmeket természetesen bizonyítani is kell.
Pálvölgyi Ákos - vezető, Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály, Budapest Fővárosi Kormányhivatal
“A hadifogságra vonatkozóan mondjuk a katonafém, leszerelési igazolvány, honvédelmi minisztériumi igazolás, korabeli levelek, iratok - ezeket mind el tudjuk fogadni. Kitelepítés esetén kitelepítést elrendelő, megszüntető irat, kitelepítés elrendelésének helyén működő önkormányzat levéltárának igazolása, vagy egyéb levéltári igazolások. Van például kitelepítettek egyesülete, ennek az igazolását is elfogadjuk.”
A nyugdíjkiegészítés alapösszegét - a sérelmeket egy évnél rövidebb ideig elszenvedők számára - 8790 forintban állapították meg. Ezzel szemben viszont - aki hat évnél is tovább töltött szolgálatot valamely munkatáborban, 31 675 forintos havi juttatásra számíthat. A hatóságok mintegy 3-4000 jogos kérelemre számítanak.
