A betlehemezés egyik legősibb formáját őrzik a kakasdiak. Az úgynevezett csobánolást a Bukovinából betelepített székelyek honosították meg. A pásztorok álarcba bújnak, és minden szerepet - még Máriáét is - a férfiak adják elő.
Sebestyén Brigitta elnök, Sebestyén Ádám Székely Társulat
Mi úgy mondjuk, hogy ők a csobánok. Tehát ők a pásztorok. Azért csobán, mivel ugye Bukovinában éltek, románokkal együtt, és románul a pásztornak azt mondják, hogy csobán. Ezért van az, hogy csobányos.
Vitnyéden bölcsőcskének hívják a karácsonyi népszokást. A bölcsőben ringatott kisded előtt énekkel teszik tiszteletüket a betlehemes szereplői.
"Kelj föl, öreg, kelj föl! Nem kell nekem tejföl."
Csitei Gábor vezető, Kapuvári Táncegyüttes
Ez igazából egy pásztorjelent, ahol arról szól a történet általában, hogy az idős pásztor elalszik, miközben az anygal megjelenik, és a többi társa felkelti, amit ő átalában félrehall és ebből egy ilyen kis vicces történet kerekedik ki.
A gencsapáti hagyományőrzők nem csak a találkozó kedvéért öltenek subát, a betlehemezés ma már újra élő szokás a faluban
Varga Albin elnök,Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
Most már olyan öt generáció, óvodás kortól egészen a korunkbéli emberekig, meg a nálamnál idősebbekig járunk betlehemezni járunk el egymáshoz, járunk el a faluba, több helyre.
Gencseapátiban 9. alkalommal rendezték meg a nemzetközi betlehemes találkozót.
Hírek
Nemzetközi betlehemes találkozó Gencsapátiban
A karácsonyi készülődésnek évszázadokon át része volt a betlehemezés a Kárpát-medence magyar falvaiban. A hagyományos pásztorjátékot ma is sok helyen előadják, de minden tájegységen másképpen. A találkozón a dunántúli népszokások mellett bukovinai csobánolást is bemutattak a hagyományőrzők.