Számos őshonos csipkéspoloska él Magyarországon, a problémát viszont két invazív, idegenhonos faj okozza.
Vig Károly - tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
“Alapvetően tölgyfajokon él, de városi fákon, juharon, platánon is előfordul. Legnagyobb kártétele a tölgyeken jelentkezik. Magyarország erdőállományának jelentős részét a tölgyfajok alkotják, tehát komoly erdészeti veszélyforrást is jelent, hiszen tömeges szívogatásával a levelek sárgulását, lombhullást okoz, ami kihatással van a fahozamra, illetőleg a makktermésre is. Városokban is jelen van, tehát óhatatlan, hogy lakásokban, száradni kitett ruhákon is találkozhatunk vele.”
Elég csak kiülni a teraszra, vagy kilépni a lakásból, az apró világos színű foltos csipkéspoloska szinte mindenhol ott van. 2-3 nemzedéke fejlődik évente, melyek egyedei kedvező időjárásban jobban elszaporodnak. Természetes ellenségük nincs, csupán a katicák és a rablópoloskák fogyasztják őket, de ők sem jelentős mennyiségben. A kellenetlenkedő rovar táplálékot keresve minden puha felületen próbaszúrást végez, így az emberi bőrön is. 230530szunyog_vk Viszont növényevők, vért nem szívnak, így a csípésnek egészségügyi kockázata nincs. Nem úgy a szúnyogoknak, azok ugyanis akár vírusokat is hordozhatnak.
Vig Károly - tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
“Magyarországon eddig tigrisszúnyogban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz kórokozóját ellenben az őshonos dalosszúnyogból igen, tehát amikor kikiáltjuk halálos veszedelemnek a tigrisszúnyogot, azzal mindig óvatosnak kell bánni, hiszen Magyarországon még nem mutattak ki belőle nyugati vírusi lászt ettől függetlenül nem kizárt hogy jöhetnek olyan újfajok is illetőleg ha már itt lévő másik két invazív idegenhonos faj terjeszthet ilyen betegségeket.”
Magyarországon ezeket a betegségeket még nem találták meg az invazív szúnyogokban.
