Narda 460 lakosú település, közel az osztrák határhoz. Az itt élők közel fele horvát nemzetiségűnek vallotta magát a 2011-es népszámláláskor. Számukra a nyelv és a katolikus hitük megőrzése mindig fontos volt, még a kommunizmus idején is.
Glavanics Krisztina - polgármester, Narda
Kicsit be voltunk itt zárva. És a németek és horvátok egymás között meg tudtak maradni úgy, hogy megőrizték azt, amijük van. És jó volt összejönni horvátként, katolikusként. Ezek az értékek tovább hagyományozódtak, és talán kicsit kijjebb tolódik az az időszak, amikor azt kell mondjuk, elveszett a nyelv, elveszett a vallás.
A Szombathelyi Egyházmegyében nagyobb létszámú horvát nemzetiségi közösség él a megyeszékhelyen, valamint a környező településeken; szlovének Szentgotthárdon és a Rábavidéken; németek Kőszegen és a környező falvakban. Második alkalommal szerveztek találkozót számukra, ezúttal Nardán.
Kissné Köles Erika - szlovén nemzetiségi szószóló
Rendkívüli jelentőségű, hiszen egyrészt a nemzetiségeket hozza össze, találkozhatnak. Már önmagában az, hogy egyházi szertartás három nyelven zajlik elismerése annak, hogy Magyarországon élnek a magyarokon kívül más nemzetiséghez tartozók is. Gyakorolhatják az egyházi liturgia különböző nyelven elhangzó szövegrészeit, az énekeiket, meghallják egymás ilyen irányú kincseit.
Többnyelvű istentisztelettel kezdődött a program. Szentbeszédében a megyéspüspök arra bátorította a megjelenteket, hogy akárcsak őseik, ragaszkodjanak az anyanyelvükhöz és a hitükhöz.
Székely János - megyéspüspök
Isten terve nem a nemzetek összekeverése. Nem az identitások eltörlése. Isten terve az amit Pünkösdkor látunk: amikor a sok-sok nyelvű emberiség, a saját nyelvén hallja az Isten igéjét. A sok nyelvből egy szeretetben, tiszteletben együtt élő emberi család lesz.
A szentmisét körmenet követte. A találkozót a nemzetiségek kulturális műsora zárta.
