A magyarországi Piros Orr Alapítványt 1996-ban hozta létre az osztrák Rote Nasen szervezet. Az alapítvány bohócdoktorai kezdetben csak Budapesten viziteltek, ám napjainkban már a fővárosiak mellett rendszeresen vidéki gyermekkórházakat is felkeresnek, de igény szerint ellátogatnak idősek gondozását végző otthonokba is. A bohócdoktorok a gyermekek és idősek gyógyulásáért és vidámságáért dolgoznak, hisznek abban, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer.
Magyar Zsuzsa, az alapítvány kommunikációs munkatársa
„Az alapítványunk tizennyolc éve dolgozik Magyarországon, huszonhét bohócdoktorunk jár Budapestre és öt vidéki városba. Szombathelyi látogatásunk apropója, hogy egy támogatónk most megfinanszírozta ezt a dolgot, s most ide eljuthattunk a beteg gyerekekhez is.”
A rendhagyó szombathelyi viziten dr. Szamóca és dr. Bim-Bam bohócok – szobáról-szobára járva – játszottak, zenéltek és daloltak a gyerekekkel, akik együtt mókáztak a bohócdoktorokkal.
Csatári Éva “dr. Szamóca Stracatella”
„Hogy miért lesz valaki bohócdoktor? Mert jön valaki, és megtalálja hogy, hogy ez a személy esetleg jó lenne bohócdoktornak. Ha az a személy is úgy gondolja, hogy igen, akkor a kettő dolog összeér, akkor előbb-utóbb bohócdoktor lesz az illetőből. „
A bohócdoktorok fél éves képzés után kezdhetik meg hivatásuk gyakorlását, és folyamatos szakmai továbbképzésükre nagy hangsúlyt fektet az alapítvány.
Horváth Veronika “dr. Bim-Bam”
“A művészeti vezető szólt nekem, hogy lenne egy felvételi workshop a bohócdoktor csapatba és akkor kipróbáltam magamat és egy hosszas képzési folyamat során elkezdhettem dolgozni a kórházban. És azért szeretem ezt csinálni, mert azokat a színészi művészi technikákat, dolgokat és lelket tudom használni, amit szeretnék használni, közben pedig segíteni tudok.”
S hogy mekkora volt a sikerük, azt bizonyítja, hogy az egyik szobába, egy dal erejéig még vissza is hívták a bohócdoktorokat.
