"Életpéldájával vált szentté, vált olyanná, akit követnünk kell."
Puskás Tivadar a kezdeményezés tájékoztatóján köszöntőjében Szent Márton emberi nagyságára, karitatív személyiségére hívta fel a megjelentek figyelmét. Kiemelte azt is, hogy Szombathely éppen annak köszönheti 2000 éves fennállását, mert a mindenkori városvezetők a kezdetektől fogva napjainkig törődtek a település lakóival, ahogy Márton is felebarátaival. A Mindenkinek legyen egy köpenye című mozgalom szervezői azt szeretnék elérni, hogy a fiatalok életének fontos részévé váljanak az önként vállalt jócselekedetek és az egymásra való odafigyelés.
Szommer Ildikó - vezető, Szent Márton Programiroda
"Ez a mozgalom abból a célból indul, hogy a fiatal, kimondottan a középiskolás korosztályt tanítsuk meg arra, hogy hol vannak azok az alkalmak, ahol segíteni lehet, és kik azok, akik örömmel várják és elfogadják a segítséget."
Veres András megyéspüspök köszöntőjében arról beszélt: meggyőződése, hogy mindenkinek van egy köpenye. A kérdés csak az, hogy az emberek ezt meg kívánják-e osztani egymással.
Veres András - megyéspüspök
"Kell, hogy ezt már ifjú korban megtapasztalja az ember, hogy több lesz azáltal, ha másoknak tud adni, ha másokért tud valamit tenni és ennek az önző világnak szellemével talán így lehet felvenni a küzdelmet."
Mint ismert, az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat” elvégzésének igazolása. A kezdeményezés előnye többek között az is, hogy a mozgalomban való aktív részvétel leigazolható. A programnak irodája is lesz, amely a Pálos Károly Szociális Központ, Szőlősi sétány épületében működik majd. Részletes infomáció a (FELIRAT) martonkopenye@gmail.com címen keresztül vagy a Mindenkinek legyen egy köpenye elnevezésű facebook oldalon kapható.
Hírek
Mindenkinek legyen egy köpenye
A Szent Márton Emlékév keretében új karitatív program indult Mindenkinek legyen egy köpenye - avagy mindenkinek legyen egy jócselekedete címmel. A mozgalom segítségével a fiatal generáció könnyebben elsajátíthatja hogyan lehet segítő kezet nyújtani a másik ember, az idősebbek, a nehéz helyzetben élők felé.