A magyar méz mintegy 75%-át exportálják, de jelenleg a hazai méhészek és az általuk előállított termékek nem élveznek megfelő jogszabályi védelmet az európai piacon. Az előterjesztés egyik legfontosabb célkitűzése a mézhamisítás elleni határozott fellépés.
Erdős Norbert - európai parlamenti képviselő
"A 40%-a az európai mézpiacnak, az unión kívülről származik. Nagyon nem mindegy az, hogy milyen minőségű az a méz, ami az Európai Unión kívülről érkezik. Bizonyított tényadat, hogy az Európai Unión kívülről származó méznek a 20%-a hamisított méz."
Ezek többsége Kínából érkezik, ahol már méhek is alig vannak és így mesterséges úton kell az ottani gyümölcsfák beporzását elvégezni. A mézjelentés alapján a jövőben tiltanák a gyantaszűréssel előállított mézek kereskedelmi forgalmát, ugyanis ez az eljárás biztosítja, hogy a termékekbe kerülő ártalmas anyagokat ne lehessen kimutatni. V. Németh Zsolt államtitkár a méhek védelmére, és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra hívta fel a figyelmet.
V. Németh Zsolt - környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár
"A beporzás elengedhetetlen nemcsak az élelmiszer-előállításnál, hiszen élelmiszernövényeink több mint 75%-a kapcsolódik a beporzáshoz, hanem ennek révén akár a kozmetikumok előállításához is szükségesek a méhek vagy éppen a gyógyszerek, a gyógynövények révén, de a szálas anyagok, a len, vászon előállításához szintén szükségesek a méhek."
Az államtitkár hozzátette: a magyar kormány külön alapot hozott létre a hazai méhészek támogatására. Az új uniós szabályozások révén megnövekedhet a termelők anyagi támogatása. A mézjelentést február 28-án vitatják meg az Unió szakemberei, majd a szükséges új szabályozásokról március 1-jén szavaznak az Európai Parlamentben.
