Talán sokaknak ismerős ez a kellemes ciripelés, mely a nyár érzését hozza. Ez a hang 2022. Év rovarának dala. Az óriás éneklő kabóca főként Európa déli részein található meg. Hazánkban csoportosan a Balatonfelvidéken, és a Budai-hegységben fordul elő.
Vig Károly tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
”Szombathelyen is hallhatunk énekes kabóca dobolás zenét, de ez nem feltétlenül az óriás énekes kabóca, rokon fajai is élnek Magyarországon. Alapjában véve növényevő fajról van szó, a lárvája fás szárú növények gyökerét szívogatja 3,4,5 évig fejlődik a földben, utána a lárva kiássa magát, és ekkor alakul ki az imágó, az énekes kabóca.”
Egyes fajok akár 13 évig is fejlődhetnek a földben
Vig Károly tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
“A hímek énekelnek egy jellegzetes dobhártya szerű kitin képletet mozgatva, mint amikor a konzerves üveg fém tetejét pattingattuk kb. ilyen jellegű ez a hangképzés is és a nőstények a kiadott hangok alapján találják meg a hímeket.”
Az év hüllője díját a szintén meleg éghajlatot kedvelő, az alföldi pusztákhoz köthető homoki gyík kapta. A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű -és Hüllővédelmi szakosztály döntésének nincs konkrét indoka: olyan kevés hüllő és kétéltű van, hogy néhány évtized alatt végigérnek a teljes soron.
Dankovics Róbert - herpetológus, muzeológus , Savaria Múzeum
“Ez egy melegkedvelő faj Balkán félszigeten, illetve a Fekete-tenger részén elterjedt ilyen, lazább talajú, de tőlünk délre Balkán félszigeten akár sziklás talajú vidékeken is előforduló gyíkról van szó. Ez egy kis testű állat, mindössze 6-8 cm a teste, a farka viszont kétszer ilyen hosszú is lehet, tehát elég nagynak tűnhet. “
Ez a gyík hazánkban éri el északi elterjedésének határát. Tőlünk északabbra már nem fordul elő ez a faj. Az állomány jelentős része a Duna-Tisza közén él, de Debrecenben és Nyíregyházán is találkozhatunk vele. A homoki gyík védett állat.
