Békésen indult a reggel a múzeumfalu rackái számára, békésen legelésztek és hűsöltek a fa alatt, ahogy mindig. Régebben nagyobb állományt tartottak, most 9 anyajuh és 3 fiatal birka él itt. Sárival, a szamárral osztoznak a karámon. A nyáj megszokott napirendje nem sokkal 9 óra előtt borult fel: ólba terelték a rackákat, hiszen eljött a birkanyírás ideje. Tavaly óta jócskán megnőtt a szőrük.
Kmellár Viktória - intézményvezető, Vasi Skanzen
"Évente egyszer szoktuk őket nyíratni. Ez az időszak az ideális, hiszen télen a bundájuk nélkül fáznának. Ezért nyár elejére időzítjük ezt a nyírást, lesz idejük arra, hogy visszanövesszék ezt a bundát, ami majd télen védi őket továbbra is."
Ezúttal csak az anyajuhokat nyírták meg. Horváth Dávid gyerekkora óta foglalkozik ezzel, apjától tanulta a szakma fortélyait. Hagyományos módszerrel, ollóval dolgozott.
A birkák általában jól viselik a nyírást, nem tiltakoznak, ez az állat is hang nélkül, nyugodtan tűrte a fazonírozást. 15-20 perc alatt megszabadult a hosszú szőrtől, tetőtől talpig, és még a pedikűr is belefért a programba.
Vörös Norbert - állatgondozó, Vasi Skanzen
"Amikor meg vannak nyírva, azt tapasztaljuk, hogy idegesek, keresik egymást, nem találják a helyüket, aztán később megnyugszanak és újra együtt legelésznek."
A racka gyapja kevésbé értékes, mint a merinói típusú juhoké. A múzeumfaluban nincsenek meg a feltételei annak, hogy tisztítsák és feldolgozzák, így a lenyírt gyapjút nem hasznosítják.