Faragványokkal díszített kőládasír, a capitoliumi triász szobortöredékei, római városalapítás pillanata domborművön ábrázolva - bővelkedik ritka, különleges kőemlékekben a Savaria Múzeum Lapidariuma, amit Járdányi-Paulovics István hozott létre még 1939-ben, jelenlegi formáját pedig 40 éve nyerte el. Azóta nagyobb átalakítás nem történt, ráfért már a ráncfelvarrás. Bár komolyabb átépítésre a 20 millió forintos támogatásból nem futotta, így is látványos a változás. Megtisztították a köveket, és megújult a világítás rendszer is, így jobban érvényesül a szépségük.
Csapláros Andrea - igazgató, Savaria MHV Múzeum
"Minden olyan kiállításuhnk, ami megújul, igyekszünk a műtárgyak megvilágítását tökéletesíteni. Itt is ez volt a cél, hogy erre ne sajnáljuk a pénzt, főleg a kőtári tárgyaknál fontos, hogy milyen a fény, mert surló fénynél látja a látogató, hogy milyen írott szövegek vannak."
Újraértelmezték a latin feliratokat, a tájékoztató táblákon QR-kóddal plusz információkhoz is juthat a látogató. Vizesedést gátló eljárással újították meg a vakolatot, és átfestették a falakat. A hivatalos megnyitót szerdán tartották. Horváth Soma alpolgármester mérföldkőnek nevezte a Lapidarium megújulását. A kövek Szombathely múltját hordozzák.
Horváth Soma - alpolgármester
"A több mint negyedszázada kialakított környezet elöregedett, a bemutatás módja iránti igény megváltozott. A felújítás, ami pályázati támogatásból több mint 20 millió forintból valósult meg, pontosan 40 évvel a Lapidarium létrehozása után újabb mérföldkőhöz érkezett ezáltal a múzeum és városunk."
A Kubinyi-program célja a vidéki múzeumok fejlesztése, két év alatt több mint egymilliárd forinttal támogattak csaknem 200 fejlesztési elképzelést.
Szende László - múzeumi főosztályvezető, EMMI
"Mátyás udvarában tevékenykedő Bonfini is úgy vélte, hogy Savaria az ország legrégibb városa volt, az ókori romok láthatók voltak, a faragványokat elsősorban határjelként hasznosították."
Savaria az ország egyik legősibb városa és a legfontosabb hazai régészeti lelőhelyek egyike. 238 kőemléket ismer innen a tudomány, a Római Birodalom területéről 400 ezret, és a kör az ásatások révén folyamatosan bővül.
Borhy László - rektor, ELTE
"A feliratos kőemlékeknek köszönhetően tudjuk kibontani a Római Birodalom társadalomtörténetét, tudjuk elemezni hadtörténetét, közigazgatás-történetét, vallástörtélnetét, de a legnagyobb érétkét, ahogy Savaria esetében is egy-egy régió mikrotörténelmének felvázolására alkalmas forráscsoportról beszélhetünk."
Ezzel a fejlesztéssel - a természettudományi részleget kivéve - a Savaria Múzeum összes állandó kiállítása megújult már.
