Az öreg akác című gazdagon illusztrált kiadványt a képtárban mutatták be pénteken. Mások mellett a Savaria Múzeum igazgatója, Csapláros Andrea, és Székely János megyéspüspök méltatta a kötetet. Torjay Valter szerint a realista művész, Csonka Ernő elsősorban tájképfestészetéről, szakrális munkáiról híres.
Torjay Valter - művészettörténész, festőművész
“Én messze-messze a tájlíráját emelném ki, én úgy gondolom, hogy a vasi tájnak az egyik nagy tolmácsolója, és különösen az akvarell technikája, ami egy rettenetesen nehéz technika, és ezt gyakrolatilag önképzéssel valósította meg, sajátította el.”
Csonka Ernő a Premontrei Gimnáziumba járt, és az ottani rajzórák jelentették művészetének egyetlen alapját. Vallásos családban nevelkedett, teológiát is tanult, egy ideig papnak készült. A tájat nem műteremben, hanem a természetben festette Az öreg akác című képe is így készült.
Az utolsó 22 évet felesége mellett töltötte a művész, aki három éve hunyt el. Özvegye szeretettel és tisztelettel emlékszik az alkotóra.
özv. Csonka Ernőné
“Intelligens, tanult, jóakaratú, csupa jóakarat volt mindenkivel szemben, igazából nagyon sok mindent tudnék még mondani róla, de igazából ő ahogy volt, úgy volt kerek.”
Az alkotó szakrális művészete is jelentős. Mély vallásossága áthatotta az egész életét.
Székely János - megyéspüspök
“Szeretett templomoknak festeni, az oladi zárdatemplomban a keresztút stációi tőle vannak, Ferences-templomban ő festette IV. Károlynak, Boldog Batthyányi-Strattmann László képeit, 12 képet Szent Erzsébetről, vannak képei a püspöki palotában, az egyik legszebb szerintem ott van, II. János Pál pápáról egy szerintem zseniálisan jó portré, Teréz anyáról, keresztre feszítés, Péter meghívása, vannak képei a könyvtárunkban, nayon hálásak vagyunk azért, hogy a művészete ennyire sokunk számára mutatja az Isten szépségét, a Világ szépségét, a szeretet titkát.”
Csonka Ernő életművének 18 darabja a Képtár tulajdona, ebből 15-öt maga a művész ajánlott fel a múzeumnak. Az új kötet akvarelljeit is bemutatja. A kiadvány mások mellett Torjay Valter és Merklin Tímea szerkesztő, valamint Koltay János grafikus munkája, a benne található képeket Benkő Sándor és Büki László fotóművészek bocsátották a kiadó rendelkezésére. A kétnyelvű kötet német fordítása az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ igazgatója, Kelemen László önzetlen felajánlása volt.