Ünnepségre gyülekeztek a horvát vendégek az ólmodi községháznál. Az 500 éves múltra visszatekintő horvát-magyar település a trianoni békekötés értelmében Ausztriához került volna. Ólmod akkori vezetői azonban ezt nem fogadták el.
Hergovich Vince – polgármester, Ólmod
„Mi Sopron vármegyéhez tartoztunk és valahogy el tudták érni azt, hogy elcseréljék, ha jól tudom Rendek és Rőtfalva helyett Ólmodot és Szentpéterfát. Nem volt ebben semmi különös, mert földjük többsége Ausztriához tartozott, inkább csak a szülőföld, és az anyaföld.”
Az ünneplők a községháza elől a templomhoz vonultak. A szentmisén a település plébánosa többek között arról beszélt, hogy az elcsatolt falvak lakói 1921-ben előbb fegyvert ragadtak, majd 1922-ben népszavazással kikényszerítették, hogy Magyarországhoz tartozhassanak.
Dumovits István – ólmodi plébános
„Gondolatban, mi most, akik együtt vagyunk ezen a vasárnapon, a hősök vasárnapján, visszatekintünk ezekre az emberekre. Visszatekintünk rájuk, hálával vagyunk irántuk, szívünkbe véssük a múltat és átadjuk majd jövőnknek.”
A szentmisét követően az ünneplők azokra a hősökre emlékeztek, akik életüket adták a hazáért.
Hende Csaba – honvédelmi miniszter
„A magyar országgyűlés tavaly, néhányunk kezdeményezésére egy határozatban örökítette meg ennek a hősies kiállásnak és a magyar hazához való hűségnek az emlékét és ez az első év, amikor egy ilyen hivatalos országgyűlési szintű főhajtással megerősítve jöhettünk ide és helyezhettük el a kegyelet koszorúit.”
Példáértékű hazaszeretetéért így kapta meg a Hűség Falva címet Ólmod mellett Szentpéterfa, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti.
