István király a lázadó Koppány elleni csatában Szent Márton támogatását kérte. A győzelem után Márton az Árpád-ház, majd a magyar királyok patrónusa, és Magyarország védőszentje lett, ez a hagyomány a középkorban erősen tartotta magát.
Ugyancsak védelmező szentként tekint rá egész Franciaország. A 6. században a Meroving-dinasztia választotta őt oltalmazójának, és köpenye a frank királyok legfontosabb ereklyéje lett. Miután a Karoling-dinasztia is átvette tiszteletét, nemcsak az uralkodócsalád, hanem a királyság védőszentjévé vált Márton.
Szerte a világban templomokat szenteltek a tiszteletére.
Több szakma is védőszentjeként tartja számon: így a katonák, a felderítők, a lovasok, a kádárok, a kefekötők, a kesztyűsök, a papi szabók, a molnárok, a szállodások és a tímárok. Néhány betegség elmulasztása érdekében is Szent Mártonhoz fohászkodnak a hívek. Ilyen a gennyesedés, a gyermekbajok, valamint az orbánc.
