Ebben az ismert szombathelyi vendéglőben korábban 17-en dolgoztak. 2020-at is szép reményekkel kezdték. A március 16-án kihirdetett veszélyhelyzet új kihívások elé állította a tulajdonost.
Szvoboda László - tulajdonos-üzletvezető, Május 1 Söröző
„A munkaidőt a 8 órásokat 6 órásra csökkentettük, voltak olyanok, akik 4 órások voltak, ők 2 órában dolgoznak csak. Tehát nincs szükség hosszabb munkaidőre. Eleve 3-kor be kell zárnunk. Tehát elvitelre sem tudunk kiszolgálni.”
A létszámot is csökkentették, most 11-en dolgoznak a vendéglőben. A költségeket minimalizálták, és átszervezték a munkát: a pincérek az ételkiszállítást végzik. A több évtizedes múlttal rendelkező vállalkozásnak most minden, a fennmaradásukat segítő központi támogatás jól jön.
Szvoboda László - tulajdonos-üzletvezető, Május 1 Söröző
„Nyereséges biztos nem lesz a vállalkozás még ezekkel a járulékcsökkentésekkel és bértámogatásokkal sem lesz nyereséges, de talpon fogunk maradni. A dolgozóinknak, akik megmaradtak, munkát tudunk biztosítani és bért tudunk fizetni.”
Európa több országában bevált a 70-80 %-os állami támogatottságú „kurzarbeit”, azaz a rövidített munkaidő alkalmazása. A magyar változatot Cégkapun keresztül lehet igényelni. A három hónapra szóló állami bérkiegészítés feltétele például, hogy a munkaadónak a teljes létszámot meg kell tartani és egy havi továbbfoglalkoztatási kötelezettség is van. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az erre elkülönített 195 milliárd forint méltánytalanul kevés, a támogatási arány pedig jóval alacsonyabb mint Európa más országaiban.
Kordás László – elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség
„Ha egy minimálbérre vetítjük ezt a támogatási modellt, akkor azt lehet látni, hogy a nettó minimálbér gyakorlatilag 107 ezer forint. Ennek a 107 ezer forintnak a 75 ezer forintos részét a munkáltató fizeti meg, 74.565 forintot, és 32.500 forintot fizetne meg az állam. Ebből látható, hogy a teljes bérköltségre vetítve ez 25-30 % között fog majd lenni.”
Ha a munkaidő és ezzel együtt a bér felére csökkent, akkor a kiesés 70 %-át adja kiegészítésként az állam. De maximum a minimálbér kétszerese vehető figyelembe. A feltételek között szerepel az is, hogy a felszabaduló időben képzéseken kell részt vennie a dolgozónak. A bérarányos támogatást a munkaadó igényelheti, de közvetlenül a munkavállalónak utalja az állam.
