A kétezres évek elején komoly problémát okozott a Rábán az osztrák bőrgyárak szennyezése, ami gyakran intenzív habzást idézett elő a felső szakaszon. A vízminőség javítása érdekében különféle beavatkozások történtek: három osztrák bőrgyárnál korszerű szennyvíztelepek épültek, így csökkent az ipari szennyvíz-bebocsátás, Fürstenfeldnél megszüntettek egy geotermikus erőművet, ahonnan korábban magas sótartalmú víz került a Lapincsba, a Rába mellékvizébe. Továbbá három duzzasztóművet átépítettek, hogy biztosítsák halak vándorlását. A 2019 nyarán indult RaabSTAT programban magyar és osztrák vízügyi szakemberek azt vizsgálták, hogy ezek az intézkedések milyen eredményeket hoztak.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"A Rábának a jelenlegi vízminőségi és ökológiai állapotát feltárjuk, a jelentősége az, hogy a teljes Rába-szakaszon, egyidejűleg a két ország területén azonos elvek és technológia alapján. Szerettük volna látni, hogyan változott a Rába állapota a 10 évvel ezelőtti felmérések óta, és hol szükséges további beavatkozásokat tervezni."
51 ponton vettek vízmintát a folyó teljes hosszán, a szennyvíztelepeknél és a mellékvizeken is. Csaknem 50 kémiai összetevőt vizsgáltak. (archív folyó) További 22 helyszínen biológiai mintát is vettek, amelyben algákat, gerinctelen élőlényeket figyeltek meg. Átfogó kép alakult ki a folyó állapotáról.
Székely Edgár - osztályvezető, Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály, Nyuduvizig
"A Rábának a legnagyobb terhelése a nátrium a klorid és a szulfát terhelés, ebben változás nem történt, hasonló a terhelés,mint 10 éve, a bőrgyárak szerves és szintetikus szennyezés-bebocsátása lényegesen csökkent. A biológiai felmérés pedig azt mutatta, hogy jó állapotú a folyó."
Sárvár után a Rába állapota mérsékelt, itt ugyanis már nagyrészt gátak közé szorítva folyik, így az élővilág kevésbé változatos. Mindkét ország számára fontos, hogy a Rába vízminősége megfelelő legyen, ennek érdekében magyar és osztrák vízügyi szakemberek a jövőben is együttműködnek.
