“A fény felé fordítva visító hangot ad.”
Így működik egy hangos színfelismerő és fénykereső, amivel például az égve maradt lámpákat tudja megtalálni a lakásában egy vak ember. De létezik beszélő vércukorszintmérő, tapintható felületű Rubik-kocka, lyukas szabócenti és Braille-feliratos kártyapakli is - speciális tárgyakat mutat az érdeklődőknek a látássérültek érdekvédő szervezetének vasi elnöke egy úgynevezett érzékenyítő programon.
Bősze György - elnök, Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete
“Sajnos volt olyan tapasztalatom nekem is, amikor egy irodában egy olyan helyen, ahol ügyet intéztem volna, elém rakták a papírt, hogy ott írja alá. Tehát innentől kezdve jött az ötlet, hogy meg kell próbálni azt, hogy akik a vak emberrel kapcsolatba kerülhetnek a munkájuk során, azok próbálják ki azt, hogy milyen a másik oldalon lenni.”
Például úgy, hogy bekötött szemmel végzik a hétköznapi teendőket: közlekednek vagy éppen étkeznek. Más érdeklődők mellett újságírók, postai és önkormányzati munkatársak élhették át egy kis időre, hogy milyen látás nélkül élni.
Vinczéné Menyhárt Mária - esélyegyenlőségi ügyintéző, Polgármesteri Hivatal
“Célunk az, hogy minél korábban megkezdődjön ez a fajta tevékenység, ezért elsősorban a gyerekek, a fiatalok körében folytatunk figyelmet az érzékenyítésre. De ugyanígy az idősebb korosztályt is megcélozzuk ezzel a típusú tevékenységgel. Azt gondolom, hogy ez minden életkorban nagyon fontos.”
A hús 12 óránál, a köret 6 óránál, a villa és a kés 9 és 3 óránál. Ennyi instrukcióval egy látónak nehéz kulturáltan elfogyasztani a vacsorát, mégis sokan megkísérelték.
Gorza Norbert - irodavezető, Vas Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház
“Prioritás az előítéletek lebontása, a szemléletformálás, valamint a többségi társadalom érzékenyítése hátrányos helyzetű embertársaink irányába. Erre teremt kiváló alkalmat a láthatatlan vacsora programelemünk is, amit a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületével, valamint az Új Nemzedék Szombathely közösségi térrel együttműködésben valósítottunk meg.”
A hátrányos helyzetűek elfogadtatása a fő missziója a házigazda szervezetnek, amely a jövőben alapítványi formában folytatja a működését.
