Ilyen szép időben a térség legmagasabban elhelyezett kamerája által mutatott látkép. A Kőszegi-hegység Kendig csúcsáról Szombathelyen át a Balatonig is ellátni.
A 726 méteres magasságban fekvő területen szélsőséges az időjárás, és már komoly gondokat okoz a klímaváltozás. Alig 30 éve még a hegységnek ezt a részét a Kendigtől az Írottkőig egybefüggő lucfenyves borította.
Varga László – erdei iskolai referens, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A mögöttem lévő részben bükkös volt, de ebben is volt lucfenyő illetve más fenyőfélék is, amiket részben mint a többi luchoz hasonlóan az éghajlatváltozás, illetve a szúkárosítás pusztított el. Aztán a szúkárosítás miatt megritkult erdőbe a szél is könnyebben betalált, innentől megindultak a széldöntések.
Az egykori suttogó fenyves helyén a rétek állatvilága is megjelent, például a tövisszúró gébics, vagy a réti pityer – mondja a szakember. (12.06) A Szombathelyi Erdészeti Zrt. évek óta jelentős erőfeszítéssel próbálja visszaállítani az erdőállományt. Lucot is, de inkább más fajokat ültetnek, ám a csemetéket a vadak is megdézsmálják.
Varga László ismét
Itt elsősorban az erdei fenyő és a kocsánytalan tölgy lehet az, ami át tudja venni a lucfenyőnek a helyét, szerepét. Nem kis erdőművelési feladat, hogy valóban a termőhelynek megfelelően milyen célállományt tud eltartani a terület, hosszú távon, legalább 120 évben kellene gondolkodni.
Az éves csapadékátlag ugyan alig kevesebb, de a tapasztalat szerint nem a növekedés időszakában esik, és nem egyenletesen. Erre a sekély gyökérzetű luc a legérzékenyebb. A szárazság miatt nem tud gyantát termelni, ezért támadja meg a kártevő. A felgyorsult éghajlatváltozást jelzi a közkedvelt kirándulóhely, a Hörmann-forrás melletti, már nagyrészt kipusztult fenyves. (18.22) De a még álló fákon is jól látszik a szúkárosítás.
