Vasárnap délután benépesült a szlovén határ melletti mindösszesen 128 lakosú település, Kétvölgy. Boszorkányok, ördögök kíséretében vonult át a tömeg a falun. Minden jelmeznek megvolt a maga szerepe.
Banya
“Mi hozzuk a tavaszt. Ugye nekünk egy olyan szerepünk van, hogy meggyújtjuk a tüzet, a tűz az a tavasznak a jelképe. De én úgy gondolom, hogy a mi generációnk, az mindenhol jelen van. A múltban is, meg a jelenben is. ”
Az esemény inkább hasonlít egy igazi lakodalomra, mintsem egy bolond esküvőre. Először kikérik a vőlegényt, utána a menyasszonyt. Mindezt két nyelven, az eredeti, több mint 200 éve fennmaradt szövegből idézve.
“Szlovénül van az eleje.? Isten véletek anya és apa, el kell hagynom szárnyatok védelmét!”
A menet a feldiszített rönkig sétál, de jelképesen kivágnak egy fenyőt is, miközben szlovén dalokat énekelnek és szurkol a favágóknak. Majd a rönkön ülő ifjú párt a koszorúslányok,és vővélye elhúzzák a ceremónia helyszínéig. Aztán kezdetét veheti a lakodalom, végül a 30 méteres rönk elárverezése.
A régi szokásnak ma már több célja és szerepe van.
Ropos Márton - elnök, Országos Szlovén Önkormányzat
“Egyrészt az a hagyomány, tehát, hogy csak akkor lehet megtartani, ha településen tényleg nem volt esküvő, de azt hiszem, ebből adódik az is, hogy korábban is, de ma is a küldetése inkább az, hogy gúgyt űzzenek az adott település fiataljaiból, ösztönözzék őket arra, hogy családot alapítsanak, hogy gyermeket neveljenek, és másrészt pedig a nyelv megőrzése is. És másrészt az asszimilációt is próbáljuk egy kicsit megakadályozni.”
Míg régen csak a helyiek, ma már a szomszédos településeken élő szlovén közösségek, például a szombathelyi szlovének is besegítettek a rönkhúzásba, diszítésbe, vendéglátásba.
Kozár Mária - elnök, Országos Szlovén Önkormányzat Kulturális Bizottsága
“Az első adatok 1904-ből származnak, Orfaluban, a legkisebb faluban szervezték meg, 1904-ben, és azóta 25 alkalommal. Ami azt is jelenti, hogy ezt csak akkor rendezik meg, amikor nem házasodnak. Úgyhogy, hát szerencsére régebben jobban házasodtak.”
A hagyomány 2015-ben felkerült a “Magyarországi szellemi kulturális örökség Nemzeti Jegyzékére.”
