Húsz évvel ezelőtt is láthatta már a közönség a Vörsi Bábtáncoltató Betlehemesek játékát - a két évtizedes gencsi betlehemezés egyik első fellépői voltak ők. Falujukban a mai napig él a másfél évszázados hagyomány. Házról házra járnak a karácsony előtti napokon. A tőzsgyökeres gencsapátiak azt mondják, itt is így volt régen.
Geider Józsefné
“Minden évben részt veszek, alig várom, hogy meglegyen, mindig számon tartom, mert mindig vannak újabbak, már a vendégek is, meg hát az előadás is, na, betlehemezés is mindig más, meg a gencsieknek is van betlehemező csoportja, úgyhogy mindig szívesen jövök megnézni őket. - Önökhöz jártak, mentek valaha? - Igen, igen, igen.”
A Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület tanulói, a Petőfi iskola betlehemes csoportja is eljött, hogy bemutassa produkcióját.
Aztán a karácsonyi jelképkészítő- és rajzverseny ajándékátadása következett. 68 alkotás érkezett a felhívásra, a legszebbek a Művelődési Ház ablakait díszítik.
A betlehemezés a Szili Hagyományőrző Egyesület előadásával folytatódott. A karácsonyi ünnepkör egyik legszebb dramatikus szokása tájegységenként különböző formában maradt fenn: ezeket mutatta meg a tucatnyi környékbeli, felvidéki és erdélyi csoport a gencsi templomban.
Varga Albin - szervező, Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
“Hát húsz év az nem rövid idő, emlékszem, még hogy kezdtük itt a templom előtti téren, aztán bejöhettünk a templomba, és ez nagy öröm mindannyiunk számára, hogy újra ez a misztériumjátékból szokás, dramatikus játék újra templomban lehet.”
Az egész Kárpát-medencéből érkeznek csoportok, a betlehemes találkozó igazi nemzetegyesítő ünnep.
Varga Albin - szervező, Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
“Idén is köszönthetünk újakat, Erdélyországból érkezett hozzánk a kis Küküllő mentéről a Szászcsávás kórus, aki egyébként a zenekart is hozta, jelzem, mert tegnap egy táncházat, a Perintparti Táncházi programban egy táncházzal nyitottuk meg a tegnapot, és ott a Szászcsávás Zenekart meg az énekeseket is hallhatták az érdeklődők, nagyon érdekes számunkra, hogy a többszólamúság hogyan őrződik meg náluk.”
Az erdélyi magyar faluból érkeztek a különleges zenei hagyományokat őrző - kottaismeret nélkül is - négy-öt szólamban éneklő szászcsávási kántálók. Azt mondják, hallás után öröklődik az ének apáról, fiúra.
Szántó Gyula - alpolgármester, kórusvezető, Szászcsávási Kórus
“Csáváson a többszólamúság, ami jellemző Csávásra, és egy 180 éves múlttal rendelkező kórusunk van, a legelső fellépésünk 1830-ban volt, a templomavatáskor, és azóta megmaradt a férfikórus.”
A Vasi Népdalstúdió, a vitnyédi néptáncosok, a Kéthelyi Bábtáncoltatók, a csallóköziek, a kapuvári Tilámli csoport, a holládi betlehemesek, de a Bokréta és a Félnótások is együtt karácsonyoztak a helybeli Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttessel és az érdeklődőkkel, a zsúfolásig megtelt templomban.
