Az első világháború véres csatái és a 83. gyalogezred nyomába eredt a hat tagú társaság, köztük a Visegrádi Szent György Lovagrend tagjai és hagyományőrző fiatalok. 2300 kilométert utaztak, hogy eljussanak Galícia keleti részére, a mai Ukrajnába, ahol előttük még nem jártak magyar kutatók. Bedécs Gyula katonatemetőkről írt könyvei és helyi magyarok segítették őket, hogy megtalálják azokat a sírokat, ahová 1915 elején az oroszok ellen 4 hónapig tartó küzdelem áldozatait temették a Cseremka-magaslat térségében.
Fülöp András az utazás ötletgazdája és szervezője
Végül is fönt a magaslaton külön engedélyek beszerzésével, ugye a lengyel-ukrán határ az már külső Schengen és szigorúan őrzött, végül is feljutottunk egy botanikus vezetésével, meg is találtuk a több ezer főt rejtő tömegsírt, és nagyon jó állapotban azokat az állásokat, ahol 100 évvel ezelőtt az ún. 1915-ös húsvéti csatában ott voltak a 83-as gyalogezred katonái.
Az 50 perces dokumentumfilmet Illés Károly alpolgármester ajánlotta a közönség figyelmébe, kiemelve, hogy a csapat úttörő válallkozásának köszönhetően a doberdói, isonzói hadszíntér mellett most már a Kárpátokban elesett katonák sírjait is ismerhetjük. Fülöp András a film születéséről szólva elmondta, hogy a temetők mellett felkeresték a Szent Márton tiszteletére emelt templomokat, és az ukrajnai mindennapokat, benyomásaikat is igyekeztek megörökíteni.
Deák Szonja szerkesztő-operatőr
Egy kicsit a mi expedíciónkat is bemutatja, hogy hogyan utaztunk, meg hogyan kutattunk, és akkor vannak olyan részek, amiket a hagyományőrzőkkel vettem fel, akik egyenruhában jöttek, minthogyha ez ilyen visszaemlékezés lenne bár nem az 50 centis hóban filmeztünk, ahogy anno történt.
A csapat tagjai a bemutató másnapján újabb utazásra indultak, hogy ezúttal Batkov környékén keressék fel a 83-as gyalogezred és a 11-es huszárezred öldöklő csatáinak helyszínét, felkutassák sírjaikat és elvigyék az üzenetet: nem felejtjük őket soha.
