Az utóbbi napokban több panasz is érkezett az önkormányzathoz a lakosság részéről, hogy túl magas a fű a patakpartokon. Horváth Soma alpolgármester emiatt levélben fordult a vízügyi igazgatóhoz, amelyben tájékoztatást kért a munkálatokról. Ebben azt írja, mivel az önkormányzat idén magasabb összeget fordít parkfenntartásra, az egységesebb városkép érdekében szükséges lenne a kaszálásra a vízfolyások mentén is.
Horváth Soma - alpolgármester
"Fontos lenne, mivel mindenki azt mondja, hogy a város tegyen valamit, de nem hozzánk tartozik a terület, és igazgató úr nagyon operatív módon tájékoztatott arról, hogy mennyi kaszálási lehetőségük van, és fogok kapni egy ütemtervet. Én azt látom, hogy jól haladnak a munkálatok, azért azt látni kell, hogy ehhez egészen más parkfenntartási eszközök kellenek."
A kormányrendelet szerint a belterületi vízfolyások mentén évente kétszer kell a füvet levágni, ami biztosítja, hogy az árvíz akadálytalanul levonulhasson a mederben. Horgászat, kutyasétáltatás, szabadidős programok miatt egyes szakaszokon indokolt lenne a gyakoribb kaszálás is, de az igazgatóságnak csak a kötelező kettőre van anyagi fedezete.
"A Vérellátó zsiliptől felfelé most kezdjük meg az arborétumig."
A csapadékosabb időjárás miatt most jobban nő a fű, és némileg hátráltatja a munkát, hogy a felázott rézsűn a balesetveszély miatt néha szünetet kell tartani.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Ütem szerint végezzük a munkát, most elkezdtük májusban, júliusban fejezzük be az első kaszálást, és szeptemerben fogjuk elkezdeni a második ütemet, és azért is van most ilyen nagy fű, mert ha korábban kezdjük, a két kaszálás között még magasabbra nőtt volna a fű, így tudunk egy nagyjából optimális állapotot fenntartani."
A kaszálást egytengelyes berendezésekkel a gátőrök végzik, közfoglalkoztatottak pedig kézi erővel, motoros fűkaszákkal dolgoznak a Gyöngyös mentén, ott, ahol a nagyobb gépek nem férnek el. (10:52) A fű mellett az intenzíven növekedő özönnövények és a bozótos is burjánzik.
Hercsel Róbert - szakaszmérnök, Nyugat-dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság
"A japán keserűfüvet, mivel közvetlenül a partélen nő, csak kézzel tudjuk vágni, ezek az emberek most bent dolgoznak a Gyöngyös-műcsatorna azon szakaszain, ahol csak kézzel lehet kaszálni, onnan fognak visszajönni ezekre a részekre. A cserjeirtást pedig az őszi időszakban szoktuk végezni, szintén kézi erővel."
Bő két hónapig tart, mire végig érnek az Arany-patak, a Gyöngyös és a Perint városi szakaszain.
