“Jó lenne, hogyha tudnál addigra már ülni, amikor a vállad fölött visszaszólsz, hogy ‘Mi az, Seneca?”
Nagy Cili rendezi az ókori Rómában játszódó rockoperát, amely tele van játékos jelenetekkel, modern kori áthallásokkal. Ilyen felfogásban még nem állították színpadra a Sztárcsinálókat, pedig 1981 óta már több ezerszer játszották.
Nagy Cili - rendező
“Mi az 50-es, 60-as évekbe tettük át jelmezében, megjelenésében, showműsor jellegében. Végül is mintha ez a tévéstúdió. ez a showműsor-világ maga lenne a Római Birodalom, mint ahogy a média manapság azért hatalmat jelent.”
A színpadon van egy kamera, amelyet mindig másfelé fordítanak, irányítva ezzel a néző figyelmét is - megmutatva, hogy Néró a kamerának szerepel éppen, vagy sem.
“Állattá aljasulni de jó!”
Az uralkodó Claudius császárt felesége, Agrippina Senecával összejátszva megmérgezi, hogy Agrippina első házasságából származó gyermekét, Nérót tegyék meg császárnak. Ők ketten, Agrippina és Seneca a tulajdonképpeni sztárcsinálók, az útban lévő uralkodó eltakarítói, a következő felkenői, majd megbuktatói.
A legutóbbi próbán Várkonyi Mátyás, a darab egyik szerzője adott tanácsokat a szombathelyi színpadra állításhoz. Az aktuális korrajznak szánt előadás kapcsán azt mondta el, mi változott:
Várkonyi Mátyás - szerző
“Az ember nem! Tehát igazából azért maradt fenn ez a téma, mert olyan kérdéseket feszeget, amelyek az emberből jönnek, és újra és újra meg tudnak sajnos valósulni, vagy megteremtődnek, én ezt úgy hívom magamban, hogy a sejtekből jönnek az emberi magatartásformák.”
Arra, hogy ezt a színészi gárda tökéletesen át tudja adni a közönségnek, március 16-ig van idő - addig tartanak a próbák a Weöres Sándor Színház nagyszínpadán.
