A Vincze család az oladi plébánián jelentkezett, hogy szeretne áldást a házra Vízkereszt alkalmából.
“Dicsőség … most és mindörökké!”
A karácsonyi időszak végét hagyományosan házszenteléssel ünnepli az egyház. Gaál Sándor plébános rövid szertartással egybekötve kért áldást a házra és annak lakóira. Ebben az időszakban mindennap több helyszínre is megy, sok család évente hívja őt - élénken él a hagyomány.
Gaál Sándor - plébános, Oladi Plébánia
Vízkeresztkor Jézus megjelenését ünnepeljük, mégpedig annak az örömét, hogy immáron Jézus nemcsak csupán a betlehemi barlangistállóban Máriának és Szent Józsefnek az öröme illetve azoknak az öröme, akik oda látogattak a pásztoroké és esetleg más környékbeli embereké, hanem a Napkeleti bölcsek által az egész világ nyilvánossága elé lép Jézusnak a megszületése.
A szertartás részeként felirat kerül az ajtófélfára, amelyben az idei évszám is szerepel. A 'Christus Mansionem Benedicat' népies fomában a napkeleti bölcseket - Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt - jelképezi, egyúttal azt is jelenti, hogy Jézus Krisztus megáldja a házat.
Vízkereszthez - amit Háromkirályok Napjaként is emlegetnek - több néphagyomány kapcsolódik. Elterjedt népszokás volt a csillagjáték, amikor gyerekek járták körbe a falusi házakat, közben Jézusról szóló dalokat énekeltek.
Horváth Sándor - néprajzkutató
Olyan liturgikus játék volt, ami a rendes liturgikus menete mellett be lett mutatva a templomban és utána terjedt ez el, népiesedett el, vált falusi gyakorlatokká ezzel a Három Királyos járásával, mint olyannal, aminek jellegzetes eleme, jellegzetes kelléke nálunk itt a Nyugat-Dunántúlon a kiugrasztható csillag.
Bár a városokban már nem követik annyira a néphagyományokat, kisebb falvakban, sőt határon túli magyarlakta településeken is népszerű motívum a házszentelés és a csillagjáték is - mondja a néprajzkutató. A keresztény egyház számára a január hatodika a parancsolt ünnepek sorába lépett elő, így ilyenkor szentmisén is részt vesznek a hívők.
