Hírek

Húsvéti alkotmány

2011. április 26., 14:01

Húsvéthétfőn írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök az új alkotmányt. Ennek tiszteletére ünnepi gálaműsort rendeztek több városban, köztük Szombathelyen is.

Húsvéti alkotmány


Április 18-án fogadta el az Országgyűlés az új alaptörvényt, melyet húsvéthétfőn írt alá a köztársasági elnök. Ebből az alkalomból 9 magyarországi városban, valamint Kolozsváron gálaműsort rendeztek. Szombathelyen Puskás Tivadar polgármester ünnepi köszöntőjével kezdődött az ünnepség. Ezt követően Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntőjét hallgathatták meg az ünnepség résztvevői. Minden helyszínen Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus című művét játszották. A Savaria Szimfonikus Zenekar Veszprém Város Vegyeskarával közösen adta elő a darabot Vásáry Tamás vezényletével.  A gálaműsor második felében Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott beszédet.
A gálaműsor zárásaként Kodály: Galántai táncok című művét hallhatta a közönség. A résztvevők az új alkotmány egy-egy példányát is hazavihették.

 Dr. Puskás Tivadar ünnepi köszöntője:

Húsvét van.
Húsvét, a feltámadás és az újjászületés ünnepe. Húsvét, amikor az Élet győzelmet arat a Halál felett. Húsvét a tavasz és a jövő ünnepe.
Húsvét, amely mostantól minden magyar számára az új Alaptörvény megszületését is jelenti. Azt, hogy most lezárult a 20 évvel ezelőtti rendszerváltozás óta eltelt átmeneti időszak.

A magyar választók akaratából és felhatalmazásával elérkezett az idő, hogy az Országgyűlés törlessze adósságát a nemzet felé, és megalkossa Magyarország új alaptörvényét.  A választók 2010 tavaszán alkotmányozási kötelezettséget róttak ránk. S Magyarország Alaptörvénye széleskörű nemzeti konzultáció után megszületett. Alaptörvényünk Európában egyedülálló módon tartalmazza az Európai Unió Alapjogi Chartájában megfogalmazott alapelveket is, tehát modern és a jövőbe tekintő is.

Magyarország Alaptörvényének vitájában, a Parlamentben elhangzott hozzászólásom néhány sorát idézem.
„Felemelő érzés olyan vitában részt venni, amely Magyarország jövőjét meghatározza. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amely úgy kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart, és úgy végződik, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amelyben az szerepel, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a keresztény Európa népévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Felemelő érzés olyat olvasni, hogy valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság; valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit, a szeretet.

Az Alaptörvény utolsó mondata 1848 szellemét idézi, a 12 pont második mondata: "Legyen béke, szabadság és egyetértés". Adja Isten, hogy így legyen!” – fejeztem be akkor felszólalásomat.

2011. április 18. 15 óra 13 perc 30 másodperc. A Magyar Országgyűlés elfogadta Magyarország Új Alaptörvényét. Történelmi a pillanat. Képviselőtársaimmal együtt állva tapsoltuk meg az új korszak kezdetét. S elénekeltük a Himnuszt.
Isten áldd meg a magyart! – hangzott. S ez új Alaptörvényünk első sora is.

Ma, 2011. április 25-én, 19 órakor 10 magyar városban hangversennyel tisztelgünk Magyarország új Alaptörvénye előtt. Büszke vagyok arra, hogy e 10 város egyike Szombathely. Köszönet érte minden szombathelyinek, hogy munkájával, magatartásával, kultúrájával és értékeivel rászolgálhattunk e mostani megtiszteltetésre!